Elsőnek az a kérdés merül fel, hogy miért éppen Dél-Afrikát választották a Batasuna vezetői? Dél-Afrika – a 43 milliós országban a lakosok többsége fekete (79 százalék), a kormányzó fehérek pedig kisebbségben vannak (9 százalékkal) – békésen, hosszú, többnyire titokban folytatott kerekasztal-tárgyalásokkal érte el, hogy megbékéljenek egymással az addig esküdt ellenségek. Fel kell tenni a második magától értetődő kérdést is: hogyan került Dél-Afrika a Batasuna látókörébe? Mivel a baszk és az északír szervezet mindkét, katonai és politikai szárnya a múltban is szorosan együttműködött, tehát az IRA (az Ír Köztársasági Hadsereg) politikai szárnyán, az – egyébként nem betiltott – Sinn Féinen keresztül jutottak el Dél-Afrikába. Tőlük tudták meg, milyen fontos szerepet játszottak a dél-afrikai tárgyalási tapasztalatok az 1994-ben kezdődő északír békefolyamatban. A március végén bejelentett ETA-tűzszüneti javaslat előkészítésében írek is részt vettek.
Csakhogy a Batasuna még nem tevékenykedhet szabadon, mert 2003. március 28-án a spanyol legfelsőbb bíróság helybenhagyta az előző évben meghozott rendelkezést: betiltotta a Batasuna és társszervezeteinek mindenfajta működését. A Batasuna ezért északír szövetségese, a Sinn Féin javaslatára még abban az évben elutazott Pretoriába. A dél-afrikai kormánypárt, az Afrikai Nemzeti Kongreszszus (CNA) és a Batasuna képviselőinek első találkozásán két időszerű témát tekintettek át: hogyan működött a CNA titokban, és hogyan érte el foglyainak fokozatos szabadon engedését? A második útra 2004 novemberében került sor, és a Batasuna ugyanabban a hónapban hozta nyilvánosságra jelenleg is érvényes béke- és rendezési tervét. Az eddig tartott három találkozón számos tanulságot vontak le a Batasuna vezetői. Így azt, hogy nagyon is sok a közös vonás a tárgyalási folyamatokban. Felismerték azt is, milyen fontos tényező, hogy rávegyék a párt szavazótáborát, vegyenek részt a tárgyalási folyamatban.
A Batasuna küldöttsége különösen azt tartja a legértékesebb dél-afrikai eredménynek, hogy a kisebbségi fehér kormány hajlandó volt tárgyalni a terroristáknak tekintett fekete ellenállókkal. Spanyolországban is ez lesz a legnehezebb feladat: rávenni a tárgyalások ellen tiltakozó ellenzéki jobboldalt, hogy egy asztalnál tárgyaljanak.
Szembesítettük Péterfalvi Attilát a NAIH ellentmondásos közleményeivel Magyar Péterék adatbotránya ügyében














