Felülvizsgáltatná a trianoni békediktátumot a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), amennyiben Románia nem hajlandó szavatolni Székelyföld területi autonómiáját. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke a hét végén közölte, a szövetség kész levélben fordulni valamenynyi, a trianoni paktumot aláíró állam elnökéhez, ha nem sikerül demokratikus eszközökkel kivívni a régió önrendelkezését. Gazda hozzátette, Bukarest nem teljesítette a békediktátumban – főleg a kisebbségvédelem terén – vállalt kötelezettségeit, emellett Csehszlovákia és Jugoszlávia után Románia maradt az egyetlen, az Osztrák–Magyar Monarchia szétdarabolása útján létrejött utódállam, amely máig megőrizte határait. Ezzel szemben az RMDSZ határozottan elutasítja az MPSZ felvetését. Borbély László, a kormányon lévő szövetség alelnöke leszögezte, az erdélyi magyarság problémáira nem a fenyegetés, hanem a politikai párbeszéd hozhat megoldást, már csak azért is, mivel szerinte Bukarest 2007-re tervezett EU-csatlakozása után Románia és Magyarország határai „más szerepet töltenek be”, mint korábban.
Eközben a második, június 18-án tartandó nagygyűlésére készülő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) határozatot készül elfogadni a gyergyóditrói rendezvényen, amely egyrészt kimondaná, hogy a székely nép élni akar az önrendelkezés jogával, másrészt megfogalmazná az autonóm Székelyföld szervezési és működési alapelveit. A határozattervezet szerint az SZNT felszólítja a román kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a szervezettel a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozásáról. Ha erről július 31. előtt nem születik megállapodás, akkor az SZNT az ősz folyamán újabb székely nemzetgyűlést tervez, amely önállóan döntene a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő