A nemzetközi szervezet emberi jogi főbiztosa által készített dokumentum részleteket közöl az elmúlt huszonhárom év konfliktusaiban elkövetett kommunista, szovjet és tálib atrocitásokról. A jelentést eredetileg tavaly januárban hozták volna nyilvánosságra, de annak kiadása folyamatosan késlekedett, mert megjelentetése érzékenyen érintette volna a ma is hatalmi pozícióban lévő egykori hadurakat. Több európai diplomata felháborodásának adott hangot, amiért a Kabulban két héttel ezelőtt történt külföldellenes zavargások után a Washington segítségével hatalomra kerülő Hamid Karzai államfő kábítószer-csempészettel, szervezett bűnözéssel és korrupcióval gyanúsított tizenhárom volt parancsnokot nevezett ki a rendőrség élére.
Karzai egyik legvitatottabb döntése Amanullah Guzar kabuli rendőrfőnökként való kinevezése, aki nyugati diplomaták szerint többek között az ENSZ három munkatársát rabolta el 2004 végén. Guzar szerint az afgán elnök tudott múltjáról.
Egy meg nem nevezett európai tisztségviselő szerint Karzai lépései miatt hiteltelenné vált a külföldi befektetők körében, és az afgán állampolgárok is kevésbé bíznak meg benne. Egyes afgán források ugyanakkor azt hangoztatják, hogy a haduraknak kiosztott fontos posztok megakadályozhatják azt, hogy ezek az emberek az ország államellenes elemeivé váljanak. A már említett ENSZ-jelentés többek között arról ír, hogy Abdul Raszul Szajjaf – aki a mai afgán parlamentben egy Karzait támogató frakciónak a vezetője – 1993-ban elrendelte az összes síita civil lemészárlását.
Az afgán hadsereg tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok vezette koalíciós erőkkel együttesen három ütközetben harminchét fegyverest öltek meg Afganisztán déli részén. Ronald Neumann, az Egyesült Államok kabuli nagykövete szerint a drogbárók ösztönzik az erőszakot Dél-Afganisztánban.
origo.hu
Soha nem látott hadgyakorlat kezdődött a Bakonyban
