Kasza József szerint a magyar kormánynak biztosítania kell a kölcsönös kommunikációt a szomszédos országokban élő magyarokkal. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: nem az intézmény neve a fontos, hanem az állandó párbeszéd kereteinek megteremtése. A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) várható leépítésekről szólva a délvidéki politikus úgy vélte: a HTMH az utóbbi években mindent megtett annak érdekében, hogy saját magát súlytalanítsa.
– Elképzelhetetlennek tartom, hogy a magyar kormányzatnak ne legyen egy olyan intézménye, nevezzék azt bárhogy, ahol a határon túli magyarok kérdésében sor kerülhet a rendszeres konzultációra, a stratégiakészítésre – nyilatkozta lapunknak Kelemen Hunor a Máért esetleges megszüntetése kapcsán. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője jó döntésnek tartja, hogy a HTMH a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, szerinte ugyanis a határon túli magyarok ügyét nem lehet csak a Külügyminisztérium szintjén, a diplomácia eszközeivel kezelni. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester fontosnak tartaná egy tartalmas, komoly konzultációs fórumként működő magyar–magyar intézmény létrehozását. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke lapunknak elmondta: ezt a fórumot nem feltétlenül a magyar kormánynak, hanem inkább a köztársasági elnöknek kellene megszerveznie, például a Sólyom László által nemrég kezdeményezett konzultációsorozat mintájára. Szerinte ideje lenne nem külön-külön határon túli és anyaországi magyar ügyről beszélni, hanem a Kárpát-medencei magyarság érdekében létre kellene hozni a nemzeti integráció minisztériumát.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség továbbra is ragaszkodik a Máérthoz. Kovács Miklós KMKSZ-elnök szerint ez az intézmény megfelelő keretet adott a magyar–magyar párbeszédnek.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?