A hétmillió lakosú országrész statútumának számos pontja kiterjeszti azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek felett már eljárt az idő. Három különösen fontos és kényes témakört dolgoztak át: a katalán azonosságtudatot, a tartomány pénzügyi rendszerét és a közös – tartományi és állami – hatáskörök arányát. Ha ellentmondásos megfogalmazásban is, de a bevezetésben szerepel a katalán nemzet szó. A nemzeti azonosságtudat további erősítését szolgálja a nyelvhasználat szabályozása: ezentúl a tartomány hivatalos nyelve a katalán, az oktatásban is használt és kedvezményezett nyelv, de azt is rögzíti, hogy a tartomány lakóinak joga, egyben kötelessége is, hogy ismerjék a spanyol nyelvet. Az egyetemek oktatási nyelve a katalán, de a spanyolt is szabadon beszélhetik.
A katalán országrész a spanyol szocialista kormánypárt és a katalán mérsékelt nacionalisták januári különalkuja alapján a következő években kiegyenlíti Katalónia pénzügyi igényeit is. Katalónia adja a spanyol bruttó hazai termék 18,5 százalékát, miközben az állami befektetés ehhez képest mindössze 11 százalék. Ezenkívül Katalónia visszakapja a befizetett adó felét (az eddigi 33 százalék helyett), akárcsak az áfatartalom 58 százalékát (az eddigi 40 százalék helyett). A gazdasági fejezet eredménye, hogy Katalóniában külön adóügynökséget szervezhetnek kizárólagos jogkörökkel. Az igazságszolgáltatás is bővül a helyi legfelső bíróság megteremtésével.
Szembesítettük Péterfalvi Attilát a NAIH ellentmondásos közleményeivel Magyar Péterék adatbotránya ügyében














