Népszavazást tartottak tegnap Katalóniában a bővített alaptörvényről, amely elfogadása esetén nemzeti státust, azaz nagyobb autonómiát adna a katalánoknak. Több mint ötmillió szavazópolgár élhetett a lehetőséggel, hogy véleményt mondjon az országrész harmadik alaptörvényéről. Az alaptörvény kidolgozása két évvel ezelőtt kezdődött, és tegnap került pont a bonyolult folyamat végére. Ha elfogadják, akkor módosítják a Francisco Franco halála után, 1979-ben elfogadott második statútumot. Akkor a részvétel csaknem elérte a 60 százalékot, és elsöprő többséggel, 88,15 százalékkal fogadták el az önkormányzat akkori tervezetét.
Az utolsó pillanatig a kiélezett viták jellemezték a népszavazást előkészítő időszakot. Pasqual Maragall, a katalán tartomány vezetője az autonóm katalán tévében szólt a lakossághoz, de így sem tudta nagyobb részvételre ösztönözni a katalán polgárokat. Az autonóm katalán kormány azt várta, hogy a szavazóknak valamivel több mint a fele az urnák elé járul, és előzetes felméréseik szerint legalább 70 százalékos többséget kap a bővített alaptörvény. A távolmaradók nagy aránya miatt viszont fennállt az a veszély, hogy az elutasítók kerülnek többségbe.
A központi közvélemény-kutató iroda június elején közzétett felmérései szerint az igenek aránya eléri a 74,8 százalékot, míg az elutasítóké a 21,7 százalékot.
Kemény lépésre készül a transzneműekkel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság














