Uniós borreform két év múlva

Leghamarabb 2008-ban kezdődhet az uniós borreform – válaszolta kérdésünkre Russell Mildon, az EU agrár-főigazgatóságának agrárpiaci igazgatója, miután ismertette a uniós reformelképzeléseket. Az igazgató tegnap Budapesten elmondta: az elképzelések szerint öt év alatt 400 ezer hektár szőlőültetvény kivágása a cél úgy, hogy ahhoz nem használnak fel többet 2,4 milliárd eurónál. Az e területen termelt bor mennyisége ugyanis megegyezik az uniós túltermeléssel. A kivágási támogatás szintjét persze úgy állapítanák meg, hogy az ösztönzést jelentsen a nem versenyképes termelők számára, akik vagy végleg kivonulnak az agráriumból, vagy tovább gazdálkodva területalapú támogatást vehetnének igénybe.
A telepítési jogok rendszerét 2013-ig meghosszabbítanák, de azt követően végleg felszámolnák. Engedélyeznének a világban már több helyen elfogadott bor-előállítási gyakorlatot, például víz hozzáadását a borhoz, de a cukor hozzáadását megtiltanák, s átalakítanák a címkézési rendszert is. A borreform bevezetésére azonban leghamarabb 2008 elején kerülhet sor.
– A reform célja az uniós bortermelők versenyképességének növelése, minőségi boraink hírnevének megszilárdítása, a régi piacok viszsza- és új piacok megszerzése – hangsúlyozta Russell Mildon. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: Magyarország érdekelt az európai bortermelés mélyreható reformjában, a borágazat ugyanis jelenleg strukturális és versenyképességi válságban van Európában. Ezért az érdemi reformok nem halaszthatók tovább.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke brüsszeli tudósítónknak elmondta: nem annyira a most bejelentett borreform lesz kellemetlen hatással a magyar borászatra, hanem az ágazatban kialakult rendezetlen helyzet, amit a Gyurcsány-kormány több év alatt sem rendezett. E kettő együttes hatását a magyar borászat már nem heveri ki. A politikus szerint az EU főbiztosa hagyományos piacszabályozó eszközök megszüntetését jelentette be. Font Sándor szerint a változtatás nem jelentheti azt, hogy az unió folyamatosan hátráljon a borászat terén, miközben olyan borok érkeznek unión kívüli országokból az EU piacára, amelyekre nem vonatkoznak szigorú borászati technológiai előírások. – Ha a jelenlegi előterjesztést változtatás nélkül fogadják el, amire nagyon kicsi az esély, az a nagy, tőkeerős cégeknek kedvezne, s tönkretenné az európai borok varázsát, ami mindig személyhez, családhoz, tájegységhez és országhoz volt köthető – jelentette ki Font Sándor.