Washington ellen fordulhat Mexikó is

Kényes térségbeli érdekkonfliktus színhelye lehet Mexikó. A vasárnap esedékes elnökválasztáson dől el: a jelenlegi elnök, Vincente Fox utódjának, az Egyesült Államok külpolitikájához lojális, konzervatív Felipe Calderónnak vagy Mexikóváros egykori polgármesterének, a modern baloldal Latin-Amerika felé nyitottabb jelöltjének, Andrés Manuel López Obradornak szavaz-e bizalmat a közép-amerikai ország.

Az Egyesült Államok a nyitott déli, mexikói határain megállíthatatlanul özönlő illegális bevándorlás miatt is kénytelen figyelemmel kísérni, milyen politikai folyamatok zajlanak déli szomszédjánál. Washington jól felfogott érdeke, hogy újra a kormányzó párt, a PAN jelöltje nyerjen a vasárnapi választáson, és lehetőség szerint megakadályozza, hogy közvetlen szomszédjában is a venezuelai Hugo Chávezhez hasonló, de kevésbé populista politikai elveket valló politikus kerüljön az államelnöki székbe.
Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy csaknem valamennyi mértékadó közvélemény-kutató iroda felmérése szerint Andrés Manuel López Obrador az esélyes leginkább a győzelemre. Az egyik iroda döntetlenre teszi az állást, míg egy másik kétpontos vezetést tulajdonít második helyen álló ellenfelének, Felipe Calderónnak.
A közeli választás ellenére igen magas a bizonytalanok aránya, mintegy 36 százalék. A másfél hónapja felgyorsult választási küzdelemben összesen három igazán esélyes jelölt küzdött. Az utolsó hét felmérései arról tanúskodnak, hogy Roberto Madrazo, az egykor 70 évig egyeduralkodó kormánypárt, a PRI jelöltje várható 27 százalékával messze elmarad a győzelemtől, és érdemben már nem tud beleszólni a másik két jóval esélyesebb versenyébe. Calderón június közepéig jóval elmaradt López Obrador mögött, de már sokat behozott hátrányából, így a mexikói választások történetének legizgalmasabb befutójára lehet számítani. Ezt Benita Ferrero-Waldner, az EU külügyi biztosa véli, aki 75 fős EU-megfigyelői küldöttséget bízott meg a választások tisztaságának ellenőrzésével.
Ha Andrés Manuel López Obrador nyer, akkor ő lehet az első baloldali elnök az ország történetében, akit hívei csak nevének kezdőbetűivel (Amlo) emlegetnek. López Obradort a Demokratikus Forradalom Párt (PRD) indította, amely az egykori kormánypárt, a PRI baloldaláról vált le. Amlo a szegények jelöltje, aki választási programja elsőrangú feladatának tekinti, hogy segítsen a 109 millió lakosú ország több mint felét kitevő szegényeken, akik havi 500 dollárnál kevesebbet keresnek.
Mindkét jelölt – López Obrador és Felipe Calderón – elismeri, hogy jó viszonyban kell állni hatalmas északi szomszédjukkal, de mindketten határozottan elutasítják, hogy amerikai csapatokat vezényeljenek a két állam határára, főképpen pedig azt, hogy megépüljön az illegális bevándorlást megakadályozó amerikai fal.