Az erdélyi magyar sajtót is átvilágítják

Szinte a teljes romániai újságíró-társadalmat átvilágítja az egykori titkosszolgálat, a Securitate irattárát vizsgáló tanács (CNSAS) egy bukaresti civil szervezet kezdeményezésére. Az akció vonatkozik az erdélyi magyar sajtóban vezető szerepet betöltő újságírókra, publicistákra, véleményformálókra is. Ezzel egy időben kiderült, hogy a Securitate a nyolcvanas években gyermekek tucatját kényszerítette besúgásra.

Noha a rendszerváltás óta eltelt tizenhat év során Romániában a politikai osztály átvilágítása sem valósult meg megnyugtatóan, keleti szomszédunknál ezúttal a sajtó és a civil szervezetek képviselőiről próbálják megállapítani, hogy együttműködtek-e az egykori politikai rendőrséggel. A Tiszta hangok elnevezésű kezdeményezéssel a napokban a bukaresti Civic Media Egyesület rukkolt elő, több mint 250 neves romániai újságíró, publicista, civil szervezet vezetőjének nevét tartalmazó listát terjesztve a CNSAS elé, amelynek feladata lesz megállapítani, hogy a megnevezettek kapcsolatba kerültek-e a kommunista titkosszolgálattal. Az „ötletgazda” kiléte ellenben több szempontból is pikáns. Egyrészt az egyesületet az a Victor Roncea újságíró vezeti, akit nemrég romániai és külföldi értelmiségiek – közöttük számos magyar – egy csoportja azzal vádolt, hogy eszméi „apoteotikusan és vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak”. Másrészt Roncea éppen az uszító hangvételű, nacionalista tartalmú írásoktól is hemzsegő Ziua napilapban tölt be külpolitikai rovatvezetői tisztséget, amelynek főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu korábban bevallotta, hogy H15 fedőnév alatt a Securitate terrorelhárító csoportjának informátora volt. Ennek ellenére, a bukaresti Új Magyar Szó egy több mint hatvan személy nevét tartalmazó listát juttatott el a Civic Mediához, amelyben a romániai magyar nyelvű napi-, heti- és havilapok élén álló újságírók, publicisták átvilágítását kéri. Cristian Tudor Popescu, a Román Sajtóklub elnöke indokolatlannak tartja az újságírók átvilágítását, mert ők – a kormány tagjaival, a parlamenti képviselőkkel és a köztisztviselőkkel ellentétben – nem állami alkalmazottak. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint az akciót a kilencvenes évek elején kellett volna végrehajtani, jelenleg azért nincs prioritása, mivel nem történt meg teljes mértékben a politikusok múltjának feltárása sem.
Eközben a bukaresti átvilágító- bizottság olyan dossziék birtokába jutott, amelyek azt bizonyítják, hogy Nicolae Ceausescu exdiktátor Securitatéja a nyolcvanas években tömegesen szervezett be soraiba kiskorúakat. A 12–14 éves, annak idején pioníroknak nevezett diákokat a titkosszolgálat arra használta fel, hogy jelentsék: családtagjaik körében elhangzik-e „rendszerellenes” vicc, hallgatnak-e külföldi rádiót, illetve létesítenek-e kapcsolatot külföldi állampolgárokkal.