A határon túli magyarok erősítik kulturális összetartozásunkat, gazdasági gyarapodásunkban lehetnek partnerek, és problémáik megfelelő kezelése növeli biztonságunkat. Ilyen helyzetben felelőtlenség megszüntetni a velük foglalkozó országos hatáskörű közigazgatási szervezetet, ezt egy főosztály a Miniszterelnöki Hivatalban semmilyen módon nem pótolja. A Máért megszüntetése pedig azt vetíti előre, hogy a nyilvános érdekegyeztetést felválthatja majd a mutyizás – jelentette ki az Erdélyi Napló e heti számában napvilágot látott interjúban Orbán Viktor, aki a magyarországi választások óta első alkalommal nyilatkozott nemzetpolitikai, illetve a határon túli magyarokat érintő kérdésekben. A székelyföldi autonómia esélyeiről, a kettős állampolgárság kérdéséről, a Gyurcsány-kormány „szemfényvesztő” politizálásáról nyilatkozó volt miniszterelnök elmondta: számára érzelmileg és emberileg a párkányi híd újjáépítése, a magyarigazolvány és a státustörvény megalkotása, a Sapientia Egyetem létrehozása, a szovátai fürdőberuházás és a beregszászi főiskola megnyitása jelentette a legtöbbet a Fidesz-kormány vívmányai közül. A jelenlegi koalíció eddigi lépéseit és terveit illetően azonban nagyon rossz előjelnek nevezte a HTMH és a Máért megszüntetését, amelyek szerinte azt vetítik előre, hogy a kormány nem akarja kiaknázni a határon túli magyarságban rejlő tartalékokat. A Fidesz elnöke leszögezte: a magyar közösségek autonómiájának támogatása nem kormánypártiság–ellenzékiség kérdése, ezért Budapest első számú feladatainak egyike, hogy bizonyos nemzetpolitikai kérdésekben újrateremtse a konszenzust. „Ilyen pontnak tartom, hogy a magyar politikai elit karolja fel a határon túli magyar szervezetek legitim autonómiaköveteléseit. Most a kormánypártoknál pattog a labda, hogy ezt felismerjék, és megtegyék” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint az autonómia kivívása leginkább az adott magyar közösség munkáján, a véleménypluralizmus kialakításán múlik. A volt kormányfő legitim követelésnek nevezte, hogy a határon túli magyarság megkapja a lakóhely megváltoztatása nélküli magyar állampolgárságot. „Nincs rendjén, hogy amíg a világ minden táján élő magyarok rendelkezhetnek magyar állampolgársággal, addig épp a Kárpát-medencei magyar közösségek legyenek ebből a lehetőségből kirekesztve. Ennek kell megtalálni a konkrét jogi formáját” – állapította meg a Fidesz elnöke, aki a hazai pénzügyi válság kapcsán úgy fogalmazott: „Nem kérdéses, valamenynyi ember rájön, hogy becsapták. Csak sajnos azzal is szembesülnünk kell, hogy minél nagyobb a szemfényvesztés, annál magasabb a kijózanodás ára.”
Gyurcsány Ferenc egyébként tegnap a Miniszterelnöki Hivatalban találkozott a felvidéki és a vajdasági magyarok képviselőivel.
Tüntetések. Októberben tüntetéssorozatot szervez a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). Hantz Lám Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke szerint a Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen rendezendő tömegmegmozdulásokra azért van szükség, mert miközben Brüsszelnek az az érdeke, hogy csend honoljon Romániában, a magyarság jogos követeléseit nem lehet elhallgatni. A BKB tavaly már rendezett békés tüntetést Kolozsváron a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. (R. Sz.)
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
