Sajátos példája a szélsőséges román nacionalizmus „színeváltozásának” az erdélyi Körösfő. Tizenegy évvel ezelőtt még hatalmas tiltakozást váltott ki a román hatóságok részéről, hogy az ezer lelkes, sajátos népművészetéről messze földön híres, színtiszta magyar kalotaszegi község lakossága kopjafát emelt Vasvári Pál honvéd őrnagynak. Nem véletlenül, hiszen az 1848–49-es magyar szabadságharc kiemelkedő alakja a román történetírás szerint ma is hóhérnak számít, aki negyvenezer ártatlan román lemészárlásáért felelős.
Megvédték a kopjafát
A körösfőieknek évekig húzódó perek árán sikerült megvédeniük a lebontástól a település református templomának tövében elhelyezett emlékoszlopot. „Ma már senkinek nem szúr szemet a kopjafa. Sőt időnként mondogatják is az emlékoszlopot korábban hevesen ellenző román önkormányzati képviselők, hogy úgy megbánták az akkori felhajtást, mint a kutya, amelyik hetet kölykezett” – idézi fel a történteket Péntek László, a körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke, elismerve, hogy a település számára óriási reklámot is jelentettek a magyarságot ért sorozatos támadások, amelyek miatt például számos magyarországi önkormányzat fogadta jelképesen örökbe a Vasvári-kopjafát. Igaz, az intoleráns nacionalizmus ma sem szűnt meg teljesen, a község bejáratánál elhelyezett, kétnyelvű helységnévtáblákon ugyanis a magyar feliratot román trikolór színekre festették le ismeretlenek.
Tény viszont, hogy a körösfőieknek manapság már nem kell atrocitástól tartaniuk, amikor megrendezik az immár hagyománynak számító Vasvári Pál-emléknapokat. Az ünnepségsorozat évről évre a szabadságharcos (1826. július 14.–1849. július 6.) születési, illetve elhalálozási évfordulójának időszakára épül, így ebben az évben a körösfői magyarság július 6–9. között hajtott fejet a mindössze 23 évesen elhunyt honvéd őrnagy emléke előtt. Noha Vasvári a magyarországi Tiszabüdön született (a település később tiszteletére vette fel a Tiszavasvári nevet), az erdélyi tájegység magyarsága saját fiának tekinti a magyar honvédség néhai kiváló tisztjét. Nem véletlenül, hiszen az általa toborzott Rákóczi-szabadcsapat sietett az Avram Iancu vezette mócseregek által rettegésben tartott kalotaszegi települések segítségére, hogy aztán a havasnagyfalusi fennsíkon vívott csatában vérét áldozza az erdélyi magyarokért és hazájáért. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – utalva az erdélyi magyarság aktuális törekvéseire – úgy vélekedett: Vasvári életútja többek között azt üzeni a ma nemzedékének, hogy Erdélyben nem szabad hegemóniára törekedni, hanem minden közösségnek meg kell adni az önrendelkezést, az autonómiát.
Az idei emléknapokon tudományos előadássorozatot, a kis Kossuthnak is nevezett Vasvári Pál életútjának szentelt történelmi diákvetélkedőt, sakkversenyt, továbbá kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát rendeztek a Kolozsvártól 43 kilométerre, a Sebes-Körös forrásánál fekvő nagyközségben, számos magyarországi civil szervezet és önkormányzat bevonásával.
December 5. kihatása
Érdekes, hogy miközben a körösfői kultúregylet kiváló kapcsolatokat ápol anyaországi civil szervezetekkel, a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i népszavazás kudarca „összeugrasztotta” a Vasvári-mítoszt ápoló erdélyi település, illetve a magyarországi Tiszavasvári önkormányzatát. A referendum sikertelensége miatt érzett keserűségében ugyanis a kalotaszegi község polgármestere olyannyira megorrolt Tiszavasvári szocialista polgármesterére, hogy meghiúsultak a korábban megfogalmazott testvértelepülési törekvések. Eme pillanatnyi „haragszomrád” ellenére a kerékpáros teljesítménytúra mintegy harminc résztvevője között egyaránt találni lehetett anyaországit, erdélyi magyart, illetve román nemzetiségűt.
Elismerés lapunknak
Szintén a márciusi ifjak vezéregyénisége emlékének ápolása végett létesítettek emlékszobát a kalotaszegi községben, amelyet Péntek László portáján bármikor megtekinthet az átutazó vendég. Idén egyébként Cselényi László, a Duna TV elnöke, a bécsi Csulak János és felesége, Koltáry György kabai körorvos és Tripolszky László újságíró, a magyar Sajtószakszervezet társelnöke részesült az 1996-ban alapított Vasvári-emlékdíjban, amelyet a Magyar Nemzet szerkesztőségének 2000-ben ítélt oda a körösfői Rákóczi Kultúregylet a Vasvári-kopjafa iránt tanúsított kiállásáért.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
