Közös egyezményt szeretne aláírni a magyar kormánnyal Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök az észak-erdélyi autópályáról. Bukarest azt szeretné, ha magyar oldalon is elkészülne a Brassót Nagyváraddal összekötő sztráda folytatása, mire Romániában végeznek az autópálya-építéssel. Tariceanu nemrég az amerikai Bechtel építtető konzorcium kolozsvári munkatelepén kijelentette: a témát az ősszel esedékes második magyar–román közös kormányülésen veti fel, és bízik benne, hogy Budapest fogékony lesz az ötletre. A román fél arról kíván tárgyalni a magyar kormánnyal, hogy milyen módon lehet összekötni a Debrecenig húzódó M3-as autópályát a most készülő észak-erdélyivel, amit 2013-ban avatnának fel.
Az előző, szociáldemokrata román kormány által 2004-ben kötött észak-erdélyi sztrádaszerződés körül hosszú ideig éles politikai csatározások folytak Bukarestben, emiatt az érdemi munkálatok csupán ez évben kezdődtek meg. A 2004 decemberében hatalomra került liberális–demokrata koalíció ugyanis szó szerint rablásnak és a román állam szempontjából veszteségesnek nevezte az amerikai Bechtellel nyélbe ütött szerződést, amit végül tavaly újratárgyaltak az építtetővel. Az új változat értelmében az amerikai cégnek évente kifizetendő 250 millió eurós előleg helyett Bukarestnek évente az adott esztendőben elvégzett sztrádaépítési munkálatok összértékének maximum 30 százalékát kell kifizetnie. Ennek köszönhetően a román szállításügyi tárca szerint az autópálya építésének 2,5 milliárd eurós összköltsége mintegy 80 millió euróval csökkenhet. Borbély László romániai területfejlesztési miniszter közölte: fontosságban az észak-erdélyi autópálya most már elsőbbséget élvez Bukarest számára a jelenleg hatástanulmány szintjén létező dél-erdélyi sztrádával szemben. Az amerikai vállalat tervei szerint ez évben a 415 kilométeres sztrádából a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 26 kilométeres szakasz földmunkáit fejezik be, aszfalt idén még nem kerül a szakaszra.
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében