Sebezhető a román nemzetbiztonság

Heves vita folyik Romániában az ország nemzetbiztonságáról, amelyről az utóbbi időszak eseményei bebizonyították, hogy átfogó stratégia hiányában roppant sebezhető. Az e téren mutatkozó koncepciótlanság legfeltűnőbb példája a Romániában terrorizmussal vádolt Omar Hajszam eltűnése, ami egyaránt magyarázható egyes állami hatóságok cinkosságával, illetve az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok kudarcával.

Nevetségesek vagyunk – jellemezte velősen Traian Basescu államfő a napokban Romániát annak kapcsán, hogy nemrég kereket oldott az országból a Bukarestben első számú terroristaként számon tartott Omar Hajszam. Basescu őszinte vallomása teljesen megalapozott, hiszen a három román újságíró tavalyi iraki elrablásának megszervezésében kulcsszerepet játszó szíriai üzletember mindmáig feltáratlan eltűnése Románia legtekintélyesebb intézményeinek hitelét tépázta meg.
Az ügy valóságos lavinát indított el: a botrány miatt lemondott tisztségéről a román hírszerző szolgálat (SRI), a külföldi hírszerzés (SIE) és a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának vezetője, őket követte az ország főügyésze is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az érintett intézmények (ügyészség, titkosszolgálatok, rendőrség, határőrség) egymásra mutogatva hárítják el maguktól az országot törvénytelen úton elhagyó Hajszam elveszítése miatti felelősséget. Traian Basescu szerint éppen a hasonló eseteket elkerülendő indokolt a tanácsadói által tavasszal kidolgozott nemzetbiztonsági törvénycsomag mihamarabbi elfogadása, amely a hírszerzés és a kémelhárítás működését, valamint a titkosszolgálati tisztek statútumát szabályozná. Csakhogy a bukaresti parlamenti pártok – az államfőhöz hű demokratákat kivéve – és a romániai civil szervezetek szerint az államfő koncepciója sérti az emberi jogokat, mivel túlzott hatáskörrel ruházná fel a titkosszolgálatokat.
Basescu nemzetbiztonsági stratégiájával nem ért egyet Calin Popescu-Tariceanu kormányfő sem, ezért kabinetje nemrég kidolgozott egy, az államfőétől homlokegyenest eltérő törvénycsomagot, amely az emberi jogok szavatolására fekteti a nemzetbiztonság elvének alapjait, sőt a titkosszolgálatok számát is csökkentené. Mindkét törvénycsomag elfogadását késlelteti a tartalmukról indított közvita, márpedig a román államfő leszögezte: addig nem nevezi ki a lemondott titkosszolgálati vezetők utódját, amíg a bukaresti parlament meg nem szavazza a tanácsadói által kidolgozott változatot. Miután minderre a parlament a napokban azzal válaszolt, hogy nem ismerte el a hírszerző parancsnokok lemondását, borítékolható, hogy egy darabig még várni kell a román nemzetbiztonság megizmosodására.