Hűen tükrözi az aranybányaprojekt által a verespataki lakosság körében gerjesztett megosztottságot annak a megbeszélésnek a hangulata, amelyet hétfőn délután rendeztek a közép-erdélyi településen. A lakossági fórumon a kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) mutatta be nagyszabású beruházásának tervét, amire az engedélyeztetési folyamat részeként a romániai törvények kötelezik. Csakhogy a verespataki futballpályára összehívott közvitán egymást igyekeztek túlharsogni a szembenálló felek, vagyis a kitermelést támogató, illetve a település és a környezet sorsa iránt aggódó, a beruházást határozottan elutasító lakosok. Utóbbiakat, a település római kori nevét viselő Alburnus Maior civil szervezet tagjait a Greenpeace ausztriai és magyarországi aktivistái is támogatták, akik az eseményen hatalmas, „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát!” feliratú transzparensekkel fejezték ki nemtetszésüket. A bánya ellenzői hatalmas füttykoncerttel és „Tolvajok!”, „Hazugság!” bekiabálásokkal zavarták meg az RMGC képviselőinek előadását, amelyben a kanadaiak azt igyekeztek bizonygatni, hogy projektjükből kizárólag haszna származna az Erdélyi-szigethegységben fekvő régiónak, illetve hogy a „felelős bányászat” során „minimális, szinte kizárt” lenne a környezeti katasztrófa veszélye.
Csakhogy a romániai és nemzetközi civil és környezetvédelmi szervezetek által támogatott ellenzők bizonyosak abban, hogy a 2000. márciusi tiszai ciánszennyezéshez hasonló „üzemi baleset” fenyegetne, ha a kanadai befektetők nekilátnának a Verespatak alatti 300 tonna arany- és több mint 1600 tonna ezüstérc kitermeléséhez. A folyamat során ugyanis az RMGC ciános technológiát alkalmazna, a bányanyitás érdekében pedig elköltöztetné az összesen hétszáz lelket számláló Verespatakot és Cornea falut, így a beruházás megvalósulása esetén a lakosok egy része a mai településhez képest néhány kilométernyi távolságra lévő, új faluba költözhet, de a Gyulafehérvár egyik lakónegyedében fenntartott lakásokat is elfoglalhatja. A költöztetést különben a Román Akadémia, valamint a romániai egyházak – beleértve a történelmi magyar felekezeteket – is határozottan elutasítják, közölve a Golddal, hogy semmi pénzért nem hajlandók áruba bocsátani a település templomait és temetőit.
A tiltakozók ellenszenvét többek között az is kiváltotta, hogy a bukaresti környezetvédelmi minisztérium a napokban közölte: nem függeszti fel az aranybánya engedélyeztetési folyamatát, mivel a román bíróság elutasította a Greenpeace erre vonatkozó kérését. A nemzetközi zöldszervezet és az Alburnus Maior azért kérte az eljárás felfüggesztését, mert a beruházó által másodszorra beszerzett területrendezési engedély már nem tesz említést a ciános zagyot tartalmazó meddőhányóról. Ezzel egy időben az RMGC – amelynek többségi részvénycsomagját a kanadai Gabriel Recources birtokolja – mindeddig már felvásárolta a verespataki ingatlanok több mint negyven százalékát, és közlése szerint olyan lakosokkal is tárgyal, akik eddig hajthatatlannak bizonyultak. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy a befektetők több mint negyvenezer eurót is hajlandók fizetni egy lakóházért, amelyből az emberek a környező városokban új ingatlant tudnak vásárolni.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?