Az Európai Unió népei közül a magyarok fogyasztják a legtöbb alkoholt. A 15 éven felüliek évente 18 liternyi szeszes italt fogyasztanak (tiszta szeszben számítva), az egyszerű uniós állampolgár ezzel szemben átlagosan csupán 13 litert iszik – állapítja meg a londoni Alkoholtanulmányok Intézete (Institute of Alcohol Studies), amely az Európai Unió megbízásából készített felmérést az európai alkoholfogyasztási szokásokról. A több száz oldalas tanulmány – amely az Európai Bizottság honlapján bárki által elérhető – elsősorban azt a tényt emeli ki, hogy a világ összes régiója közül az unió lakossága fogyasztja a legtöbb szeszes italt, de a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam polgárai évente – fejenként – legalább két literrel többet isznak, mint a régi tagországokéi. Az európai közösségben tehát hazánk fiai tekinthetők az alkoholivás bajnokainak, a sorban a litvánok, a csehek, a lettek és az írek követnek bennünket. A középmezőnyben találhatjuk többek között Finnországot és Lengyelországot, a legjózanabbak pedig a máltaiak, az izlandiak, a norvégok, a svédek és a törökök.
Hazánkban liberális az alkoholpolitika. Az alkohol árát, hozzáférhetőségét és szabályozását illetően sokkal nagyobb liberalizmus tapasztalható nálunk, mint bárhol máshol az Európai Unióban – mondta lapunknak Haraszti László pszichiáter. Haraszti szerint Magyarországon a magas alkoholfogyasztási aránynak részben kulturális és politikai okai vannak. Hazánkban már a XVI. században is készültek feljegyzések arról, hogy a magyarok az európai átlagnál többet ittak – vélte Haraszti. A második világháborút követően az alkohol rendszerint olcsó volt, s ez hozzájárult a magas fogyasztási arányhoz. Az utóbbi másfél évtizedben pedig legfőbbképp a hamis, úgynevezett tablettás borok miatt nőtt az alkoholbetegségekben szenvedők száma. Haraszti László szerint a magyar borivók harmada „pancsolt” borokat vásárol, amelyek két-három év alatt képesek agyi károsodást előidézni. „Ötszázezer alkoholbetegségben szenvedő ember van Magyarországon, más becslések szerint talán egymillió. A belgyógyászati betegségek negyven százaléka az alkohol miatt alakul ki, ugyanez igaz a traumatológiai esetek hatvan százalékára” – véli a pszichiáter.
Az Alkoholtanulmányok Intézete azonban rámutat arra, hogy az 1970-es évek közepén a jelenleginél sokkal drasztikusabb volt a helyzet. Harminc évvel ezelőtt átlagosan 15 liter volt az éves alkoholfogyasztás Európa-szerte. A nyugati országokban az 1960–70-es években tapasztalt határozottabb italozási kedv valószínűleg a növekvő béreknek és a fogyasztói ízlések változásának volt köszönhető. Az ezt követő évtizedekben azonban ismét csökkent az alkoholfogyasztás mértéke. Szigorúbb törvényekkel büntették az ittas állapotban gépjárművet vezetőket, a kormányok több pénzt fektettek a túlzott alkoholfogyasztás megfékezésébe, maguk a fogyasztók – magasabb iskolai végzettségüknek megfelelően – diétába kezdtek, egészségesebb életmódra törekedtek, és minőségi borok kerültek az asztalokra.
Az italfajtákkal kapcsolatban a nemzetközi felmérés azt állapítja meg, hogy az európaiak többsége (44 százaléka) a sört favorizálja, 33 százalékuk a bort, 23 százalék a röviditalokat. A magyarok nagyjából azonos mennyiségű sört, bort és egyéb szeszes italt „kevernek”. Az írek hatvan százaléka – talán nem túl meglepő módon – legszívesebben sört iszik, a lettek 70-75 százaléka pedig a rövidek híve.
A tanulmány szerint a férfiak öt, a nők egy százaléka alkoholfüggő. Haraszti László elmondta, hogy alkoholistának számít az, aki napi öt-hat deciliter bort fogyaszt. Már ennek a mennyiségnek a fele is károsnak tekinthető, míg a napi egy pohár (egy deciliter) bor kifejezetten jó hatással van az ember szervezetére, sőt pozitívabban hat a testre és a lélekre, mint az, ha szervezetünk teljes mértékben mellőzi az alkoholt.
A fiatalkorúak többsége azonban nem szívesen mond nemet a szeszes italokra, hiszen az európai uniós átlag szerint már tizenkét és fél éves korukban a pohárhoz nyúlnak a gyermekek, s másfél évvel később első igazi berúgásukat is átélik. A 15–16 éves fiatalok több mint kilencven százaléka ivott már alkoholt. Hazánkban a 14 éves fiúk húsz százaléka életében legalább egyszer már berúgott – hangoztatta Haraszti.
Az európai polgárok számára nagy terhet jelentenek az alkohol okozta egészségügyi és szociális károk – véli az Alkoholtanulmányok Intézete, amely többek között azzal érvel, hogy a múlt évben csaknem hétmillió felnőtt került verekedésbe ittas állapot miatt. 2003-ban 33 milliárd euróra becsülték szakemberek az alkohol okozta bűnözés gazdasági költségét. Magyarországon az összes bűncselekmény 35 százalékáért az alkohol a felelős. Az alkohol okozta közlekedési balesetek sérültjeinek a kezelése 2003-ban 125 milliárd eurójába került az európai kormányoknak.
Egészségügyi szemszögből nézve az alkohol 195 ezer ember haláláért felelős az EU-ban, ugyanakkor 160 ezer idősebb ember halálát is késlelteti, s a nők szívműködésére van leginkább jó hatással. Az unióban huszonhat egészségügyi kockázati tényező közül az alkoholt a harmadik helyen rangsorolják, a túlsúlyosság és a dohányzás mögött. Az alkohol okozta halálesetek közül 17 ezer ember hal meg évente közúti balesetekben, 27 ezren más jellegű balesetekben, kétezren gyilkosságban, tízezren öngyilkosságot követnek el, 45 ezren májzsugorodásban halnak meg, ötvenezren rákban. A nemzetközi felmérés megállapításában továbbá az áll, hogy – heti lebontásban – a magyarok „csupán” másfél százaléka vezet ittasan, szemben a ciprusiak, a görögök vagy az olaszok nyolc százalékával. Az EU-hoz nemrégiben csatlakozott tagállamokban az alkohol nagyban hozzájárul az alacsony várható élettartamhoz is.
origo.hu
Több milliárd forint marad az emberek zsebében a bankszámladíj-moratóriumnak köszönhetően
