Gyurcsány a határon túliakkal fesztiválozna

Magyar–magyar kormányzati konzultáció elnevezéssel egyeztet a jövőben alapvető fontosságú kérdésekben a határon túli magyar szervezetekkel a Gyurcsány-kormány – szerepel a miniszterelnök új nemzetpolitikai koncepciójában. A lapunk birtokába került dokumentum szerint hamarosan megállapítják a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét.

Együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet nemzetpolitikai stratégiájában a Gyurcsány-kabinet. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű, Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultációsorozat nyomán kidolgozott anyag szerint a kormány koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. A lapunk birtokába került dokumentum leszögezi: „a magyar–magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt”. Új koncepciója keretében Gyurcsány át kívánja alakítani a magyar–magyar párbeszéd intézményes keretét, így a már meglévő fórumok mellett alapvető fontosságú kérdésekben a Magyar–magyar kormányzati konzultáció keretében egyeztetne a magyar közösségek képviselőivel. Továbbá a „magyar–magyar párbeszéd parlamenti dimenziójának továbbfejlesztése érdekében a kormány kezdeményezi, hogy évente egy alkalommal a határon túli magyar közösségek képviselői felszólalhassanak az Országgyűlés plénuma előtt. Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente – a választási éveket kikerülve – megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja” – tartalmazza a Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára által a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. Kiderül: a kormány olyan „nemzeti jelentőségű intézmények, programok” – például az erdélyi magyar felső- és szórványoktatás, a felvidéki Selye János Egyetem, a vajdasági írott és elektronikus sajtó támogatása – meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyeknek vállalja hosszú távú, kiszámítható finanszírozását.
Eközben az erdélyi civil szervezetek többsége aggodalommal tekint a magyar kormány tervére, miszerint 2007-től megszüntetik a határon túli támogatásokat kezelő Illyés, Apáczai és Új Kézfogás Közalapítványokat. A kolozsvári Krónika napilapnak nyilatkozó Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke úgy véli: csökken a megpályázható összeg, ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, mivel szerinte az intézmény teljesen a politikum hatása alatt áll.