Ki állja a CEC kártérítését?

Nem lesz könnyű dolga az OTP-nek, ha győztesen kerül ki a román Takarék- és Letéti Pénztár magánosításáért folytatott versenyből. A szükségszerű, szakértők szerint 300 millió eurót is felemészthető átalakításon túl a privatizációs szerződésben tisztázni kell például, kinek a feladata lesz kifizetni a CEC által korábban vállalt tetemes kártérítéseket.

Az állami román Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) privatizációjának egyik sarokkövévé léphet elő a pénzintézet ama felelősségvállalása, amelyet évekkel ezelőtt kötött a csődbe ment Országos Befektetési Alappal (FNI). A 2000-ben összeomlott FNI 85 millió eurós kárt okozott kis- és nagybefektetőinek, akik közül kétszázezren beperelték az alapot. Tavaly októberben hozott ítéletében a bukaresti törvényszék börtönbüntetéssel sújtotta az FNI tizenhárom vezetőjét, továbbá arra kötelezte a pénzintézetet, hogy fizessen kártérítést 128 476 befektetőnek. Csakhogy az egyik legnagyobb romániai pénzügyi botrány ezáltal nem zárult le, mivel a bukaresti táblabíróság nemrég az FNI-dosszié újratárgyalásáról döntött. Emiatt továbbra sem dőlt el, ki köteles átvállalni a tetemes kártérítés kifizetését. Megtörténhet, hogy ennek egy része a privatizációra kiírt CEC-re hárul, hiszen a takarékpénztár 1999-ben, még az FNI bukása előtt, társfelelősséget vállalt az alappal a piacon előálló bármilyen kockázatra. Bukaresti hivatalos források szerint ezáltal a román állam arra kényszerülhet, hogy a magánosítás lebonyolítása érdekében fizet a takarékpénztár eladásáért, esetleg törvényben rögzítve az állam által fedezett kártérítés összegét. Ez a helyzet többek között azért állhat elő, mert a romániai privatizációs hatóság korábban átvállalta ugyan a CEC-től az FNI-kártérítés terhét, az eddig született bírósági ítéletek viszont továbbra is fizetőképesnek tekintették a takarékpénztárat. Másrészt sejteni lehet, hogy a vevőjelöltek garanciát kérnek majd arra, hogy a pénzintézetet nem kötelezik majd a kártérítések kifizetésére.
Ezt a vetületet tehát mindenképpen rendezni kell a privatizációs szerződésben, amelyet a román kormány reményei szerint az augusztus végén benyújtandó javított árajánlatok elbírálása nyomán szeptemberben kötnek meg a győztessel. A CEC megvásárlására két befektető, az OTP Bank és a görög Ethniki Trapeza – National Bank of Greece (NBG) maradt versenyben, miután a legutóbbi ajánlattételen az osztrák Raiffeisen kínálata tíz százalékkal alulmaradt riválisaiénál. A 3,1 millió ügyfelet tekintve a CEC a második legnagyobb pénzintézet Romániában, viszont 4,5 százalékos piaci részesedése alapján már csak az ötödik helyen áll. Elemzők szerint a potenciális befektetők számára kemény diót jelent, hogy az intézmény máig megőrizte idejétmúlt takarékpénztári arculatát, informatikai rendszerének 25,5 millió eurós fejlesztése pedig csak tavaly indult be. A CEC jelenleg 1407 fiókkal működik, s a privatizációs versenykiírás arra kötelezi a majdani tulajdonost, hogy a csaknem 850 vidéki bankfiókból legalább hétszázat öt éven keresztül tovább működtessen.