Sétáló utca

Közismert, hogy Zala megye egymással évszázadok óta rivalizáló települése Zalaegerszeg és Nagykanizsa. Az előbbi 12 éve polgári irányítás alatt áll, míg az utóbbi a rendszerváltás óta erős baloldali bástyának számít. Tettünk hát egy kis portyát Zalában, hogy szemügyre vegyük a két városvezetési modellt.

Dél-Zala központja a hajdan erős váráról ismert Nagykanizsa, amelyet az utóbbi évtizedekben leginkább ipar- és kereskedővárosként tartottak számon. Egy ugrás ide Horvátország egyik kapuja, a Mura-híd, amelyen át az egykor Zrínyi-birtokként szolgáló Muraközbe érünk át. Lassan talán elkészül az autópálya is teljes hosszában, így a fővárosból nagyjából két óra alatt le lehet majd jutni az 52 ezer ember által lakott Kanizsára, amely számos szép épülettel dicsekedhet, többek között a Monarchia korából. Első „blikkre” egyébként átlagos külsejű magyarországi városban érezhetjük magunkat, mind a lakótelepeket, mind a kertes zónát, mind a belvárost tekintve. Látszik a fejlődés, megpillanthatunk megannyi renovált és vadonatúj épületet, de sok leromlott állagú ház árnyalja az összképet.
– Látszólag sok vonatkozásban előrelépett Nagykanizsa, azonban azokon a területeken, amelyeket a fejlesztés irányának határoztak meg, megkérdőjelezhető eredményeket tudnak felmutatni a város vezetői. Ígéretük szerint 2002–2006 között évi 500 munkahelynek kellett volna teremtődnie, ehelyett a munkanélküliség a 2002-es kormányváltás óta térségünkben csak nőtt – állítja Cseresnyés Péter, a Fidesz parlamenti és nagykanizsai országgyűlési képviselője. – Nem segített a munkanélküliség helyzetén az sem, hogy az ipari park fejlesztése elkezdődött. Tipikus példája volt e terület hasznosítása a hozzá nem értésnek, az elsősorban csak politikai szempontokat figyelembe vevő döntéshozatali folyamatnak. A város vezetői kezdetben úgy adták bérbe a volt laktanyák területén a telephelyeket, hogy a vállalkozások működési feltételeit, sőt nem egy esetben az alapvető dolgokat (például vizet az illemhelyen) sem biztosították. A vállalkozók szerepének fontosságáról beszéltek állandóan, azonban arra sem érdemesítették őket, hogy leüljenek velük tárgyalni arról, miként tudnák együtt megoldani e terület hasznosítását. Több alkalommal emeltük fel szavunkat az áldatlan állapotok miatt, s megoldási javaslatokat is tettünk. Erre nem az átgondolt tervezés, hanem az ellenünk irányuló vádaskodás volt a válasz. Sok elképzelésünket, ötletünket söpörték le, mert ebben a városban az ellenzék nem kaphatott szót, kivéve, ha a városvezetés politikai előnyszerzés okán együttműködési készségét akarta mutatni.
Cseresnyés Péter szerint sajnos más területeken is a meggondolatlanság és a politikai haszonszerzés volt jellemző a szocialista–szabad demokrata városvezetésre. Több olyan beruházás valósult meg ebben a ciklusban, amelyek hasznosítására nem ismertek a pontos elképzelések. A képviselő úgy véli, erre példa a plakátmúzeumként indult, de most már csak plakáttárnak hívott épület felújítása.
– Örülni kell annak, ha régi épületeket tudunk felújítani, azonban ha nincs igazi funkciójuk, akkor nagy pénzösszegeket fogunk fenntartásra, működtetésre fordítani, ami a jövő költségvetésének mozgásterét szűkíti – nyomatékosítja a fideszes képviselő. – Kétségtelen, hogy jelentős út- és járdafelújítások kezdődtek meg, de „természetesen” hitelből, amelynek az állománya a 2002-es állapothoz képest mára körülbelül a tízszeresére nőtt. Eközben a város felélte mobilizálható vagyonát úgy, hogy néhány esetben nem volt hatályos építési engedély egyes területekre. Hasonló kérdéseket tehetünk fel azzal kapcsolatban is, hogy az említett beruházások közül még egyet sem vettek át használatra annak ellenére, hogy van olyan munka, amely már több mint egy éve kész. Sajnos azt kell mondani, hogy Nagykanizsa mélyrepülését ez a városvezetés csak a szavak szintjén állította meg, hiszen a fejlesztési pénzeket nem megfelelően használta fel, az itt élőket pedig látszatintézkedések meghozatalával próbálta manipulálni.
– A 2002–2006-os időszakra szóló Együtt Nagykanizsáért önkormányzati program négy legfontosabb eleme volt a munkahelyteremtés, a város gazdálkodásának a rendbetétele, a szegénység elleni küzdelem és a civil szféra bevonása a település jövőjének tervezésébe – mondja Litter Nándor, Nagykanizsa polgármestere, aki négy évvel ezelőtt az MSZP színeiben foglalhatta el a városvezetői széket. Azonban, ahogy ő mondja, a helyi szocialisták többsége és közte a munkamegosztást és a káderpolitikát illetően komoly felfogásbeli különbségek ütköztek ki, így most független jelöltként indul egy szocialista és egy fideszes jelölt ellenében. – Örök elégedetlen vagyok, de számos jelentős eredményt is felmutathatunk. Nagyon büszke vagyok a vagyongyarapodásunkra. Állami vagyon átvételével megszereztük két laktanya 55 hektáros területét az ipari park számára, ezenfelül a mintegy 25 hektáros Thury laktanyát, amely terület mintegy 20 százalékát 466 millió forintért sikerült értékesíteni. És akkor még nem szóltam a terület rendbetételéhez elnyert 800 milliós értéknövelő pályázati forrásról. Folyamatban van az egyik legszebb belvárosi épület, a Honvéd Kaszinó félmilliárd forintot érő épületének tulajdonba vétele. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy polgármesterségem ideje alatt jelentősen nőtt a város vagyona. Ezenkívül az elmúlt négy évben 88 darab új bérlakást építettünk, és 50 használt lakást is sikerült vásárolnunk, amelyek egy részét a rászorulóknak, másik részét pedig a nálunk megtelepedő fiatal diplomás szakembereknek adjuk ki.
Litter Nándor úgy véli, másik erősségük a kiváló pályázati munka. Elmondja, hogy városukban az elmúlt négy évben mintegy 14 milliárd forintnyi beruházást sikerült végrehajtani, amelyből számos intézmény, út és közterület megújult. Talán nem véletlen, hogy 2002 és 2006 között Nagykanizsa ötször annyi állami pénzt kapott, mint a megelőző ciklusban, ami hozzávetőlegesen a város egyévi, legszélesebb értelemben vett működési költségeinek megfelelő összeg. A polgármester figyelmeztet arra, hogy a címzett támogatások mellett Nagykanizsa nyerte el a Nyugat-Dunántúl régió városai közül a legtöbb uniós Interreg-forrást. Nem véletlen, hogy 1,5 milliárd forint felhasználásával befejeződött a kórház rekonstrukciója, és 1,2 milliárd forintból megannyi utat és járdát is felújítottak.
– Pályázati forrásból költöttünk 1,5 milliárd forintot környezetvédelmi célokra is. A teljesség igénye nélkül mondom, hogy településrészeket csatornáztunk, valamint hulladékfeldolgozót és sok tucat szelektív hulladékgyűjtő szigetet hoztunk létre – sorolja a nagykanizsai városvezető. – Jelenleg két kohéziósalap-pályázat előkészítése folyik a hozzájuk nyert 450 millió forintból. Sajnos tény viszont, hogy Nagykanizsán a munkanélküliség növekedett, bár alig több az állástalanok száma, mint négy évvel ezelőtt. A nyári adatok szerint körülbelül hatszázalékos a munkanélküliség Kanizsán, ami az országos átlagnak felel meg. Természetesen a legfontosabb feladatunk, hogy ezt csökkentsük, és ennek érdekében sokat tettünk. Ipari parkunkban például rendkívül kedvezményesen lehet területeket vásárolni a vállalkozásoknak, ráadásul az ár 60 százalékát csak egy év múltán kell kifizetniük. Hadd dicsekedjek azzal, hogy jelen pillanatban 70 vállalkozás működik az ipari parkban, amelyek túlnyomó többsége az elmúlt években telepedett le nálunk.
A polgármester nemcsak arra büszke, hogy a hajdani katonai létesítmények nem lettek az enyészeté, hanem a belső úthálózat megvalósításához megnyert 400 millió forintra is. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy pályázati úton építményadó-kedvezményt kapnak a helyi és az itt letelepedő vállalkozások.
– Ezek az intézkedések annyira sikeresek, hogy hamarosan új területeket kell bevonnunk az ipari parkba, mert nemsokára kitehető a „Megtelt!” tábla. A magas hozzáadott értéket termelő álláshelyek létesítése érdekében pedig innovációs központot fogunk létrehozni – vázolja a közeljövő teendőit a polgármester. – Ugyanakkor a szegények gondjainak enyhítésében Nagykanizsa komoly munkát végzett már eddig is. Első lépésként lakbér-konszolidációt hajtottunk végre az önkormányzati lakásokban élők érdekében, vagyis közel 100 millió forintnyi tartozást engedtünk el a megszorult polgároknak, sőt a „maradék” adósság visszafizetésére még fél évet kaptak. Második lépésként pedig létrehoztunk egy mosodával ellátott közfürdőt azon a környéken, ahol nagyobb számban találhatók komfort nélküli lakások. Ezzel lehetővé tettük, hogy mindenki ápoltan, tiszta ruhában jelenhessen meg mondjuk egy állásinterjún. A fogyatékosok számára pedig az előző ciklusban életveszélyessé vált épület helyett megépült 400 milliós címzett támogatásból egy gondozóközpontnak is helyet adó, szép és komfortos intézmény.
Nagykanizsa polgármestere azt is fontosnak tartja, hogy a város számos prominens személyiségét sikerült bevonnia a város irányításába különböző tanácsadó testületek és lakossági fórumok révén. Mindemellett egy sor fórumot tartottak a lakosság bevonásával, például a belváros rekonstrukciójával kapcsolatban.
– Nagykanizsa gazdálkodása elég kilátástalannak tűnt 2002 végén, így három-négy hónapos munkával minden városi intézménynek, illetve szervezetnek a költségvetését átvizsgáltuk – mutat rá a kezdeti nehézségekre a városatya. – Ennek eredményeként csökkentettük az önkormányzati képviselők és a polgármester díjazását, ráadásul 20 százalékkal kevesebb lett a bizottsági helyek száma. Tehát lényeges költségcsökkentést hajtottunk végre, így az önkormányzat gazdálkodási egyensúlya helyreállt, amiért természetesen minden évben újra meg kell küzdenünk.
Nagykanizsa első embere hangsúlyozza, hogy a városnak jelenleg mintegy 1,5 milliárd forint a beruházási adósságállománya. Arról is döntöttek, hogy terveik szerint a 2006-os esztendő végére 2,9 milliárd forint beruházási-fejlesztési hitele lesz a városnak. Persze ez lehet kevesebb, ugyanis az 1850 lakás hőszigetelését, korszerűsítését érintő panelprogram – amelyhez szintén sikerült 500 millió állami forrást hozzátenni – befejezése átcsúszhat a jövő évre. A városvezető úgy véli, hogy fontos fejlesztési célokra, rendkívül kedvező kamatozással, ráadásul 20–25 évre, alacsony éves törlesztőrészletre vették fel ezt a kölcsönt. Nagykanizsa egyébként az év végéig még összesen 320 millió forintos folyószámlahitelt vesz fel, ez az összeg a rendes működéshez szükséges. Ennyi a hiány, miközben a település költségvetése ez évben 21 milliárd forint körül alakul. Egy kissé több tehát a kiadás, mint a bevétel, ezért is van szükség a gazdasági jellegű fejlesztésekre, amelyek az adóbevételeket is növelik. Másik nagy volumenű tervként a belváros rekonstrukcióját jelöli meg a polgármester.
– Nagykanizsán a turizmus gyermekcipőben járt hosszú ideig, ezért létrehoztunk egy Tourinform-irodát, s a Thury György Múzeumban végre állandó kiállítást nyitottunk. Néhány héten belül átadjuk a hajdani városi mozi jelentősen felújított épületében a civil házat és a konferencia-központot. Szintén heteken belül megnyitjuk Magyarország első plakátmúzeumát egy újjávarázsolt magtárban, sőt elkezdődik a Hevesi Sándor Művelődési Központ felújítása is. A három beruházásra elnyert támogatás egyébként meghaladja az 1,2 milliárd forintot – zárja az eredmények felsorolását Litter Nándor.
Az elhangzottakon felbuzdulva teszünk egy kis sétát a belvárosban. A XVIII. századi magtárból kialakított, hamarosan megnyíló plakátmúzeum épületét valóban szépen rendbe hozták, de az egyik szomszédos ház, amelynek kapualján juthatunk be a hajdani magtárhoz, még mindig lerobbant. Egy káprázatos szépségű szecessziós házat nemrég festhettek ki, de a közeli ódon házak közül nem egyről mállik a vakolat. A két világháború között emelt, Rákosiék alatt lerombolt és nemrégiben újraállítatott Nagy-Magyarország-emlékmű büszkén magasodik a városban. Akad azért még itt különleges látnivaló, mégpedig a bazárudvar, amely a Monarchia pezsgő életét idézi, csakúgy, mint az Első Magyar Általános Biztosítótársaság impozáns palotája, amelynek homlokzatát úgy negyed százada nem tatarozhatták. Öröm látni viszont, hogy az Erzsébet tér és a Deák tér burkolatát valóban most cserélik le, kétsávossá szűkítve és ezzel lelassítva a forgalmat. Nyugodtak az autósok, s bár van forgalom, mindenféle idegeskedés nélkül távozunk Nagykanizsáról, hogy aztán vagy 50 kilométert megtéve az idilli zalai vidéken megérkezzünk a megyeszékhelyre.

A 63 ezer lakosú Zalaegerszeg köztudottan Magyarország egyik legjobb állapotban lévő megyei jogú városának számít, de meglehetősen kevés szó esik róla a honi sajtóban. Ennek talán az lehet az oka, hogy a Göcsej fővárosa a nyugalom szigetének számít hosszú évek óta. Ez azonnal érződik is, amint beérünk Zala központi településére. Rengeteg a zöld terület, a lakótelepek megfelelően néznek ki, és megannyi köztéri szobor szegélyezi utunkat. Mivel Zalaegerszeg a szocializmus éveiben is megyeszékhely volt, a városközpontot telezsúfolták szocreál épületekkel, ám a megannyi megmaradt műemlék és a békebeli hangulatot árasztó régi házak túlnyomó része kitűnő állapotban van. Igaz, a patinás Arany Bárány Szálloda aljában gyorsétterem működik, de a Mindszenty-szobor, a hajdani sóház, az ódon megyei levéltár, a városi hangverseny- és kiállítóteremként funkcionáló egykori zsinagóga s a takaros üzletek délnyugati szomszédunkat, Szlovéniát juttatják eszünkbe.
– A város nagyon szépen fejlődik, de a fizetések itt sem valami magasak. Ezen a téren azért Nyugat-Magyarország sem áll jól – legyint egy 30 év körüli szemüveges, hosszú hajú úriember, aki az egyik közeli faluból jár be dolgozni nap mint nap.
– Zalaegerszeg fejlődése 2002 és 2006 között megtorpant. Az elmúlt ciklusban a jelentős jobboldali többségű városvezetés választási ígéretei nem teljesültek, vagy csak részeredményekről számolhatunk be – véli Góra Balázs, a helyi MSZP alelnöke. – Úgy látjuk, elmaradt a programban szereplő lendületes városfejlesztés; önkormányzati erőből semmilyen, a város fejlődését szolgáló stratégiai beruházás nem valósult meg. A beígért 400 új bérlakásból csak alig százat tudtak megvalósítani. A munkahelyteremtésre tett ígéretek nemhogy nem teljesültek, de több meghatározó vállalkozás megszűnt Zalaegerszegen, amit a városvezetés nem tudott megfelelően kezelni, új befektetők pedig nem érkeztek.
A helyi szocialisták alelnöke szerint a szelektív hulladékgyűjtési program is gyermekcipőben jár, ahogy ő mondja: a város lakosainak körülbelül 10 százaléka tudja jelenleg igénybe venni a szolgáltatást. A parlagfű-mentesítési program „eredményeként” pedig sajnos Zalaegerszeg napjainkban az egyik legfertőzöttebb települése Magyarországnak, állítja a baloldali politikus.
– Tény, hogy a közművállalatok városi tulajdonban maradtak, ugyanakkor a közüzemi díjak az infláció mértékét meghaladó módon emelkedtek, ami jelentősen növelte a lakosság többletterheit – figyelmeztet Góra Balázs. – A közbiztonságot érintő fontos vállalás sem valósult meg, hiszen a városnak továbbra is nagy szüksége lenne térfigyelő rendszer kiépítésére. A város közlekedési átalakításáról szóló ígéretekről később derült ki, hogy szakmailag megalapozatlanok, hiszen sem a sugárszerű kerékpárútrendszer, sem a belvárosba tervezett sétálóutca kialakítása nem megvalósítható. Ugyanakkor pozitívnak és továbbfejlesztendőnek ítéljük meg a „Nemzedékek kézfogása” és a Zalaegerszeg-kártya programokat.
– Igencsak eladósodott várost vettem át elődömtől 1994 őszén – emlékezik a városháza épületében a Horn-korszakra Gyimesi Endre, Zalaegerszeg első embere, aki már három választást nyert meg a polgári oldal színeiben, s most újra megméretteti magát. – Az első ciklusban rendbe hoztuk a település gazdálkodását, hogy elindíthassuk a fejlesztési folyamatokat. Működési hiteleket azóta sem kellett felvennünk, többek között a sikeres pályázatoknak, a tőkeerős partnerek bevonásának és a jelentős mennyiségű iparűzési adónak köszönhetően. Így a város évről évre kijön a pénzéből, az idén például mintegy 20 milliárd forint lesz a költségvetésünk, hiány nélkül. Az egerszegiek régi vágya volt a föld mélyén lévő termálkincs kiaknázása. Először létrehoztunk egy termálfürdőt, aztán kialakítottuk az Aqua Cityt, s mostanság fejezzük be a fedett fürdőt. Talán nem véletlen, hogy az idegenforgalom felfutott nálunk. Most már ott tartunk, hogy geotermikus energiával fűtött az egyik kórházunk és a tavaly kialakított csodaszép kempingünk, sőt az idén pályáztatunk azért, hogy a következő években a jelentősebb intézményeket, illetve épületeket is ezzel a módszerrel fűttethessük.
Gyimesi Endre büszke arra, hogy Zalaegerszegen országos összehasonlításban is kiemelkedően sok lakást építettek az elmúlt 12 évben. Megépült a Fiatal Családok Otthona 64 lakással, és folyamatosan adtak át önkormányzati bérlakásokat, számuk immáron eléri az ezret. Ezentúl a város területeket biztosított vállalkozásoknak annak fejében, hogy lakásokat létesítenek az önkormányzat számára. Megtudtuk, hogy a zalaegerszegi fiatalok különböző támogatásokat is kapnak: az első lakásukat vásárlók számára 900 ezer forint, míg az első lakást építők részére 1 millió 200 ezer forint kamatmentes kölcsönt ad a város.
– Hasonlóan lényegesnek gondolom, hogy 1994-től sikerült kezelhető szintre leszorítanunk a rendszerváltás utáni magas munkanélküliségi mutatót – magyarázza a zalaegerszegi polgármester. – A jól tervezett munkahelyteremtő programokkal, a többi között egy nagy ipari park megnyitásával elértük, hogy egészen a Medgyessy-korszak közepéig három százalékon tudtuk tartani a munkanélküliek arányát, de főleg a helyi élelmiszer- és ruhaipari cégek megroppanása miatt most sajnos mintegy 5,6 százalékon áll ez a mutató. A térségben még így is mi állunk a legjobban, ám igen komolyan vesszük a problémát, jelenleg is három nagy munkahelyteremtő programon dolgozunk. Nemrégiben egy ipari övezetet alakítottunk ki, ahova 13 cég betelepítése már megkezdődött. Egy másik területen mi építjük ki az infrastruktúrát kis- és középvállalkozások számára, hogy ott tudjanak fejlesztéseket indítani. Egy 30 hektáros földdarabon létesítünk egy ipari parkot, ahova jövőre egy termelőüzem és több gépipari cég települ be. Így körülbelül háromezer új munkahelyre számítunk már rövid távon. Egyébként közvetlenül is beszálltunk a munkaerőpiacra; egyrészt az önkormányzat létrehozta a Kontakt Humán Kht.-t, amely munkanélkülieket foglalkoztat, másrészt elkülönítettünk összegeket, hogy kis- és középvállalkozók számára munkaerő-kölcsönzést és járulékfinanszírozást biztosítsunk meghatározott feltételekkel.
Gyimesi Endre megerősíti, hogy négy és fél éve nem nagyon számíthatnak állami forrásokra, ezért már évek óta fokozottan figyelnek az uniós lehetőségekre. Jelenleg négy ilyen program fut a városban, amelyek összesen mintegy 26 milliárd forintot mozgatnak meg. A 280 települést érintő korszerű hulladékgyűjtő és -felhasználó projektnek Zalaegerszeg a központja. Ennek megvalósításába már belekezdett a város. Egy másik folyamatban lévő program a szennyvíztisztító művek és a csatornahálózat korszerűsítését, illetve bővítését eredményezi rövidesen 42 településen, újfent Zalaegerszeg központtal. Mindezt pedig városi infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolták össze. Göcsej fővárosa talán követendő példa lehet abban is, hogy a közszolgáltatást végző cégekben a városnak kizárólagos vagy meghatározó tulajdona van, ami szép bevételeket eredményez. A városvezető szintén komoly fegyverténynek tartja, hogy elkerülő utak építésével sikerült a minimálisra csökkenteniük a korábban a városon átzúduló forgalmat. Egyedül a déli szakasz hiányzik, ezt feltétlenül pótolniuk kell a közeljövőben.
– Ahogy jöttek a főutcán, látták, hogy fel van ásva minden. Ennek az az oka, hogy kicseréltünk minden közművezetéket – ecseteli a város aktuális szépészeti teendőit a polgármester. – S ha ezzel végeztünk, akkor díszburkolatot kap a főutca, aminek az egyharmada megvalósul még az idén, s jövőre a többi rész is elkészül. E helyütt sétálóutca lesz, ahova csak a buszokat és a taxikat engedjük be. A harmadik nemzetközi program keretében építjük át a Ljubljana–Budapest vasútvonal ránk eső szakaszát, mégpedig a kohéziós alap segítségével. Így elérjük, hogy ne a belvároson, hanem külső területeken haladjanak át a járatok. A negyedik nagy vállalásunk az EU felé egy térségi integrációs és szakképzési központ tető alá hozatala Keszthellyel és a Zala megyei önkormányzattal összefogva. Egyedülálló az ivóvízprogramunk, hiszen nem csupán Zalaegerszeg belterületén, hanem a várost körbeölelő 13 dombon is bevezettük az egészséges ivóvizet, ami nem lett volna kötelessége az önkormányzatnak, de az ottani embereknek ez igen fontos előrelépés.
Gyimesi Endre szerint az is ritkaság az országban, hogy több év alatt ugyan, de 2006-ig megvalósították az „egy orvos, egy rendelő, egy váróterem” programot, ami kényelmet jelent a betegeknek. Szeptemberben pedig a XXI. század igényeinek megfelelő idősek otthona is megnyitja kapuit Zala megye székhelyén.
– Nálunk minden általános iskolai első osztályos gyermek ingyen kapja meg a tankönyvcsomagot. A másutt tanuló főiskolások, egyetemisták számára bevezettük a „Hazavárunk” ösztöndíjat, ami azt jelenti, hogy egy hónapban egyszer kifizeti a város a diákok hazautazásának költségeit. Mindezen felül elmondhatjuk, hogy kollégiumi férőhelyeket vásároltunk Pécsett, amelyeket az önkormányzatunk oszt ki meglehetősen alacsony havi díj ellenében. Eközben Zalaegerszegen körülbelül két és fél ezer főiskolás tanul, úgyhogy kialakítottunk egy főiskolai városrészt – sorolja a város jóléti beruházásait a polgármester. – Népszerű nálunk a Zalaegerszeg-kártya, amely számos kedvezményre jogosítja tulajdonosait. A „Nemzedékek kézfogása” program keretében minden zalaegerszegi újszülött bébicsomagot, a friss házasok nászajándékot s az összes saját jogú kisnyugdíjas születésének hónapjában úgynevezett „aranykor” ajándékot kap. A kultúrára is megpróbálunk minél többet áldozni, meg kell említenem Pannon Tükör című folyóiratunkat, amelyet a megye és városunk együtt tart fenn, de közösen hoztunk létre két évvel ezelőtt egy bábszínházat is, amely a város messze földön ismert teátrumával együtt felbecsülhetetlenül sokat jelent a polgároknak. Aki járt már erre, az alátámaszthatja, hogy a Göcsej központjában meglehetősen otthonos a légkör, hiszen az ország jelentősebb városai közül nálunk a legtöbb a zöld terület, de Zalaegerszeg rekorder abban is, hogy 1990 óta itt adták át a legtöbb köztéri képzőművészeti alkotást. A minap avattuk fel Csaba királyfi szobrát. Zalában már szinte nincsenek is katonák, ezért a városi ünnepségeken hagyományőrzők helyettesítik őket. A rendőrség azért a helyén van, és szerencsére nincs annyi problémájuk, mint más nagyobb településeken. Elmondhatjuk, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa is a kevésbé „fertőzött” városok közé tartoznak.
A helyiek szerint a fiatalok itt kevésbé csellengenek, mint másutt az országban, amiben talán a város kiemelkedő sportélete is szerepet játszik. Valószínűleg még a labdajátékokat kedvelők jelentős része sem tudja, hogy az országban egyedül Zalaegerszeg büszkélkedhet olyan futballstadionnal, amely megfelel az UEFA-szabványoknak, sőt még egy nemzetközi minősítésű műfüves pálya is létesült itt tavaly. A közelben magasodik az ország egyik legnagyobb sportcsarnoka, valamint a két éve befejezett jégcsarnok, elhaladhatunk jó néhány teniszpálya mellett, kőhajításnyira található innét az Ostoros-csarnok, amely kézi- és kosárlabda-mérkőzéseknek ideális helyszín, de mindez nem elég: egy káprázatosan felszerelt ifjúsági sportcentrum is szolgálja a helyieket és a város vendégeit. Nem csoda, hogy az önkormányzat nemrég szerződött le egy négycsillagos szálloda építésére, mivel kívánatos volna, hogy egyes nyugati csapatok a festői Zala megye központjába jöjjenek edzőtáborozni. Irigylésre méltó gondok, töprengünk a városból kifelé kocsikázván, miközben az egyedülálló szépségű Szent István-szobor búcsúztat a Balaton, illetve a Pest felé vezető út mentén.