Itt a fordulat: Orbán Viktor ötlete mellé álltak az európai vezetők

Az Európai Unióban egyre erősebb a nyomás egy speciális tárgyalói pozíció létrehozására, amely közvetlenül képviselné az európai érdekeket Vlagyimir Putyinnal és az orosz vezetéssel folytatott esetleges egyeztetéseken. Franciaország és Olaszország vezetésével az EU attól tart, hogy Donald Trump az Egyesült Államok nevében olyan megállapodást köt Oroszországgal, amely figyelmen kívül hagyja az európai biztonsági prioritásokat. A javaslat célja, hogy Európa ne maradjon passzív szemlélője a folyamatnak, és fenntarthassa saját „vörös vonalait” a béketárgyalásokban. Orbán Viktor már régóta kezdeményezi, hogy európai-orosz tárgyalás induljon.

Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)

Az Európai Unió fontolóra veszi egy speciális tárgyalói pozíció létrehozását, amelynek feladata lenne képviselni az európai érdekeket az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokon, különösen a Vlagyimir Putyinnal való lehetséges egyeztetésekben. Ez a Politico cikke alapján egy olyan kezdeményezés, amelyet főként Franciaország (Emmanuel Macron elnök) és Olaszország (Giorgia Meloni miniszterelnök) szorgalmaz erősen az utóbbi hetekben. Mint arról lapunk korábban írt, a magyar álláspont már régóta az, hogy tárgyalásokat kellene kezdeni Oroszországgal egy új európai biztonsági rendszerről.

Putyinnal tárgyalnának az európai vezetők (Fotó: AFP)

A háborúpárti európai kormányok most attól tartanak, hogy az Egyesült Államok közvetlenül Oroszországgal egyezkedve olyan megállapodást köt, amely figyelmen kívül hagyja Európa biztonsági érdekeit – például Ukrajna esetleges jövőbeli NATO-tagságát.

 Emiatt nyomást gyakorolnak az EU-ra, hogy kapjon helyet az asztalnál, és fenntarthassa a saját „vörös vonalait”.

Európai-orosz tárgyalás jöhet?

Macron és Meloni együttesen szorgalmazza a diplomáciai csatornák megnyitását Putyin és belső köre felé. Egy magas rangú tisztviselő szerint nem naivak azzal kapcsolatban, mit lehet elérni, de egyre többen látják az előnyét annak, hogy inkább részt vesznek a diskurzusban, mintsem teljesen kimaradjanak belőle. 

A cél kettős üzenet: mind Washingtonnak, mind Moszkvának jelezni, hogy bizonyos kérdések (európai biztonság) nem intézhetők el kizárólag az USA és Oroszország között.

A javaslat nem új keletű – már tavaly márciusban felmerült egy különleges küldött ötlete az EU-csúcson, de akkor nem döntöttek róla. Most azonban a hangsúly inkább Moszkva felé irányul, nem csak Kijev képviseletére, ami megosztja a támogatókat: akik egy Ukrajna-központú küldöttet támogattak, nem feltétlenül állnak egy Oroszországgal tárgyaló pozíció mögött.

Kritikusok szerint az ilyen pozíció létrehozása azt sugallhatja, mintha Oroszország jóhiszeműen tárgyalna, holott a Kreml továbbra is ragaszkodik Ukrajna jelentős területeinek átadásához, amit a harctéren sem sikerült elérnie. 

A pozíció részletei még nyitottak: ki képviselné (csak az EU-t vagy a szélesebb „hajlandók koalícióját”, beleértve az Egyesült Királyságot is), milyen rangú lenne, bürokrata vagy jelenlegi államfő kapná-e. Potenciális jelöltek között említik:

• Kaja Kallas (az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője), aki eddig következetesen Ukrajna mellett állt és szigorú szankciókat szorgalmazott.
• Volt olasz miniszterelnök Mario Draghi (olasz kormányzati körök javaslata).
• Finn elnök Alexander Stubb, aki jó kapcsolatot ápol Trumppal, és Finnország Oroszországgal határos, így releváns tapasztalatokkal rendelkezik.

EU-s tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy egyelőre nem létezik ilyen pozíció, és a jelöltek emlegetése korai. 

Összességében ez egy jelentős változás jele az európai hozzáállásban: az eddigi kizárólag szankciókra és Ukrajna-támogatásra épülő stratégia mellett egyre többen látják szükségét a közvetlen párbeszédnek Oroszországgal, hogy ne maradjanak ki teljesen a békeformálásból – miközben szkeptikusak maradnak Putyin szándékait illetően.