Régi és új világhatalmak rajzolják át a térképeket

Magyarországnak most újra ki kell állnia és meg kell mutatnia, hogy nem lesz tét senkinek a kártyaasztalán, hangzott el a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet konferenciáján.

Fotó: Purger Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A hazai választások a kontinens jövője szempontjából is jelentősek − hangzott el azon a konferencián, amelyet a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet szervezett A tét: Magyarország szuverenitása címmel hétfőn Budapesten. A rendezvényen Bóka János európai ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: Európában ma mindenki úgy tudja, a magyarországi parlamenti választások nemcsak Magyarország, hanem a kontinens jövője szempontjából is jelentősek. Egy nemzeti, szuverén kormány ugyanis az Európai Unióban „anomália, hiba a mátrixban”, így a magyar választás tétje Európa számára óriási − jelezte.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Művelődési Házban 2026. március 16-án.(Fotó: Purger Tamás / MTI Fotószerkesztőség)

Kiemelte: a mi szempontunkból a tét Magyarország szuverenitása, az Európai Unióban ugyanis alkotmányos államcsíny zajlik. 

A tagállami szuverenitásra leselkedő veszélyek közül kettőt emelt ki: az uniós intézmények lopakodó hatáskörbővítését, illetve az alkotmányos értékek és intézmények kisajátítását. Magyarország kormánya az első veszély kapcsán 2025 novemberében elindította az unió hatásköreinek rendszerszintű átvilágítását, ennek a vizsgálatnak az eredményeit rövidesen közzéteszik − jelentette ki.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében március 16. szimbolikus jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy 1848-ban ezen a napon született döntés a Nemzetőrség felállításáról, valamint arról, hogy Magyarország nemzeti lobogója és nemzeti címere hogyan kerüljön használatba.

A háborúk korában élünk, szuverenitásunk most már létkérdés – emelte ki Horváth József, hozzátéve, hogy a hidegháború időszakában létrejött szervezetek − például az ENSZ és a NATO − strukturális válságba kerültek, miközben régi és új világhatalmak átrajzolják a térképeket és a befolyási övezeteket.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója beszédet mond a kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Művelődési Házban 2026. március 16-án (Fotó: Purger Tamás / MTI Fotószerkesztőség)

A magyarok jövője, biztonsága és államunk függetlensége a tét

– hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy fogalmazott, „a két vesztésre álló szövetséges, Brüsszel és Kijev velünk akarja megfizettetni a négy éve tartó és értelmetlen háborúnak az összes kudarcát“.

Hozzátette, már a két fél is pontosan tudja, hogy nem nyerhetnek és mindent el fognak veszíteni, azonban mégis tovább csinálják és „a magyarok kárára akarnak időt nyerni, a saját végzetükkel szemben”.

„Aki a szuverenitásért vívott harcban csatát veszít, az már nem állhat ki a következő ütközetre, mert addigra már eltaposták” – mutatott rá Lánczi Tamás. „Magyarországnak most újra ki kell állnia és meg kell mutatnia, hogy nem lesz tét senkinek a kártyaasztalán” − húzta alá.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédet mond a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Művelődési Házban 2026. március 16-án (Fotó: Purger Tamás/MTI)

Mi a legkisebb szuverenitásról sem vagyunk hajlandóak lemondani, éppen ezért a magyar szuverenitás a legértékesebb a világon

 − fogalmazott Lánczi Tamás.

Stumpf István alkotmányjogász, a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja vitaindító előadásában arról beszélt, hogy a valódi demokrácia két elválaszthatatlan, egymást feltételező erős pilléren, a nemzeti szuverenitáson és a jogállamiságon nyugszik.

Mint mondta, amikor ez a két elv harmóniában működik, a demokrácia jól funkcionál. Azonban amikor az egyiket a másik ellen fordítják, amikor a jogállamiság fogalma politikai fegyverként használható a népakarat ellen, vagy amikor a szuverenitást elfojtják központi érdekek nevében, akkor a rendszer alapjai kezdenek repedezni − magyarázta az alkotmányjogász.

Ma pontosan ezt a fajta mély szerkezeti és morális válságot figyelhetjük meg az Európai Unióban, ahol a jurisztokrácia átveszi az uralmat a választott vezetők felett és ahol mindennapossá válik az európai jogállami normák rendszerszerű megsértése az alapító atyák szándékainak figyelmen kívül hagyása

 − mutatott rá Stumpf István.

A nyitóbeszédeket követő panelbeszélgetés során Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Tanács ugyanúgy viselkedik, mint ahogyan az Európai Bizottság kezdett el viselkedni. „Az a kérdés, hogy van-e olyan eszköztár a tagállamok kezében, amelyik ezzel szemben fel tud lépni” − tette fel a kérdést az igazgató.

Stumpf István alkotmányjogász beszédet mond a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Művelődési Házban 2026. március 16-án (Fotó: Purger Tamás/MTI)

Összegzése szerint nagyon fontos feladat a következő négy hétre lefordítani magyarra, hogy a szuverenitás elvesztése mit jelent a hétköznapi ember számára, az orosz energiahordozók tilalma vagy a migrációs paktum mit jelentene a mindennapi életünk szempontjából.

Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koncepciójáért felelős miniszteri biztos kiemelte, a brüsszeli elit retteg attól, hogy Magyarországon túl más tagállamokban is szuverenitáspárti fordulat lesz.

Hozzátette: egyetlen pont maradt, ahol az EU még tudna emelni a téten: a nemzeti választások elismerése terén. Ez a megfontolás bármikor előjöhet, de időben be vannak szorítva, mert a költségvetés elfogadása nem húzható örökké, így „valahogy meg kell velünk egyezni a nap végén” − jelezte Petri Bernadett.

Az ideológiavezéreltség az, amely már szembe megy az európai emberek többségének az érdekével és a felfogásával

 − mutatott rá Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója, aki szerint a brüsszeli vezetők mindig egy krízist akarnak kihasználni arra, hogy elmélyítsék az európai integrációt. „Azonban ez nem sikerült, mert ott volt Magyarország, mely határozottan fellépett a migrációs válság, a szankciók, valamint a háború és a béke kérdésében is” – emelte ki.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és Stumpf István alkotmányjogász (b-j) a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Művelődési Házban 2026. március 16-án (Fotó: Purger Tamás/MTI)

Úgy fogalmazott, ahogy egyre rosszabbak az ajánlatok, egyre kevesebb valódi támogatást tudnak az európai emberek körében szerezni ezek a vezetők és ezért van az, hogy többek között demokráciapajzsnak nevezett cenzúrahivatalt vezetnek be és eurómilliárdokkal támogatják az NGO-kat.

Borítókép: Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója, Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója, Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa és Árendás Péter, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet kutatója (b-j) a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet A tét: Magyarország szuverenitása című konferenciájának panelbeszélgetésén Budapesten, a Márai Sándor Művelődési Házban 2026. március 16-án (Fotó: Purger Tamás/MTI)

További játékainkhoz kattintson ide!