Rákosmentén még sosem volt jobboldali polgármester. Bár a Fidesz egy évtizede az SZDSZ-szel együttműködve irányította a kerületet, most azonban a lehető legszélesebb jobboldali összefogással a MIÉP és a Jobbik is támogatja önt és képviselőjelöltjeiket. Mi a fő céljuk?
– Összefogtunk, mert jobb várospolitikát akarunk folytatni. Valóban, 1994 és 1998 között a Fidesz, az MDF, a KDNP és az SZDSZ kormányzott együtt, és szabad demokrata volt a polgármester is. Akkoriban ez az érdekes koalíció jól működött, mára azonban a helyzet alapvetően megváltozott. A rákosmenti emberek számára is egyértelművé vált, hogy hazugságra alapozva az országot és a kerületet sem lehet vezetni.
– Mit értenek ezalatt?
– Csak olyan feladatokat vállalunk, amelyeket négy év alatt teljesíteni tudunk. Vissza kell adni a kimondott szó hitelét, becsületét. A XVII. kerületben az MSZP–SZDSZ-es vezetés és képviselő-testületi többség eredendő bűne, hogy 2002-ben teljesíthetetlen és irreális választási programot vitt az emberek elé. Az elmúlt négy évben csak ígéret maradt a keresztúri városközpont átalakítása, bérlakások, illetve egy sportcsarnok építése, a nyolcvan kilométer aszfaltút megépítése, a teljes csatornázottság megvalósítása. A régi problémáink ugyanazok maradtak.
– Melyek ezek?
– Közlekedés terén Rákosmente a leghátrányosabb helyzetű az összes budapesti kerület közül. Példátlan, hogy városrészünkben nincs sem metró, sem HÉV, sem villamos, kizárólag a busz jelenti a csatlakozást a központ felé. Az itt élők csaknem egy órát utaznak, míg az Örs vezér teréig eljutnak. A tömegközlekedést jelenleg az elővárosi vasút sem oldja meg. Az állomások állapota, a megközelíthetőség nehézségei, a P+R parkolók hiánya, a ritka járatok elriasztják az embereket, a MÁV pedig a kerület sokszori kérésére sem hajlandó lépni. A közúti forgalom is katasztrofális, kerületünket gépjárművel csak a szűk keresztmetszetű Jászberényi úton vagy a Keresztúri úton lehet megközelíteni. Ezek a szakaszok az átmenő, agglomerációs forgalmat is kiszolgálják, naponta hatalmas dugók keletkeznek. Szintén komoly problémát okoznak az illegális szemétlerakók. Megdöbbentő, hogy a szemétlerakás szempontjából célpont lettünk, leggyakrabban belvárosi építkezésekről hordják ide a szemetet. Külön probléma a fővárosi tulajdonú Naplás-bánya területe, a főváros egész területéről hordta ide az FKF Rt. a város szemetét, mégsem tesznek semmit a rekultiváció érdekében, annak ellenére, hogy egy civil szervezet keresetére már bírósági ítélet kötelezi őket a kármentesítésre. Hiába javasoltuk, hogy állítsunk fel önálló kerületi közterület-felügyeletet, illetve parkőri szolgálatot, a balliberális többség rendre lesöpörte előterjesztéseinket.
– Közlekedési gondjaikon a főváros enyhíthetne. Mit javasolnak az illetékeseknek?
– Gyorsvillamos kialakítását, amelyet már a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület is szorgalmazott, továbbá elengedhetetlen a bejövő főutak szélesítése, buszsáv kialakítása is. Ezeket a fejlesztéseket fővárosi és uniós forrásokból, pályázatokból valósíthatnánk meg, a kerület önmagában képtelen ekkora beruházásokat finanszírozni. Mi azt vállaljuk, hogy kerületi körbuszjáratot létesítünk, ami összeköti városrészeinket, és elviszi az utasokat a kerületi elővárosi vasútállomásokra.
– A Gyurcsány-csomagok, a megszorítások alapján az önkormányzatok további forráscsökkenésre számíthatnak. Központi költségvetési támogatás nélkül megoldhatók ezek a gondok?
– Egy részük mindenképpen. Sok olyan apró probléma van, amely zavarja az embereket, de megoldásuk nem csak pénz kérdése. Itt van például a XVII. kerületi tehetetlenség szimbóluma, egy rákoskerti orvosi rendelő kerítése: öt esztendeje, hogy egy autó nekiment, bedöntötte, azóta sincs kijavítva. Pedig ehhez nem milliókra lett volna szükség, csak odafigyelésre. Az önkormányzat passzív, az illetékesek nem veszik észre a problémákat, érzéketlenek az emberek gondjai iránt, mintha egész évben téli álmot aludnának.
– Pedig Rákosmente amúgy jó adottságú, talán az egyetlen kerület Budapesten, ahol nem csökken, hanem folyamatosan nő a lakosság száma, és a másutt megszokottá vált iskolabezárások helyett itt bővíteni kell az intézményeket.
– Valóban, az itt élők számának növekedése öröm, ugyanakkor gondokat okoz, hogy a növekvő lakosságszám a már most is elavult és túlzsúfolt infrastruktúrára terhelődik rá. Az út- és a csatornahálózat fejlesztésre szorul, az orvosi rendelők, az iskolai, a bölcsődei és különösen az óvodai férőhelyeket pedig növelni kell. Átfogó fejlesztésre nincs fedezet, sem az állam, sem a főváros nem támogat bennünket.
– Ha ön nyerne, milyen fejlesztést tartana a legfontosabbnak?
– Erősíteni fogjuk a kertvárosi jelleget, zöld területeinket óvni fogjuk. Rendszeres faültetéssel, takarítással tesszük szebbé a városrészt. Egy játszótér-építési programot is elindítunk, és itt az ideje a kerékpárút-hálózat bővítésének. Ennek iránya a Rákos-patak, amelynek mentén hangulatos sétányokat, kerékpárutat, szabadidőcentrumot szeretnénk kialakítani. Mindent megteszünk azért is, hogy munkahelyteremtő beruházások jöjjenek a kerületbe, így nem kell az embereknek órákig utazni ahhoz, hogy dolgozhassanak. A lakótelep-rekonstrukciót kiterjesztjük a házak környezetére, ahol barátságos parkokat, parkolókat építünk. A Flamingó-területen sportcsarnok megépítését tervezzük. Bízom abban, hogy a kerületben élő emberek is úgy érzik, hogy a fejlődéshez a régi városvezetés leváltására van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogy a polgári összefogás a Fidesz vezetésével a kerület jó gazdája lesz.
origo.hu
Egy erőszakos bűnöző bosszúból ölte meg az RTL Klub volt vezetőjét
