Főváros: diktátum vagy egyezség

A főváros egyesítésének mai, 130. évfordulójára összehívott ünnepi közgyűlés után az MSZP és az SZDSZ képviselői bemutatják a városvezetői posztokról szóló koalíciós megállapodást, illetve eldől, hogy az általuk meghirdetett elvi nyilatkozat szellemében együttműködnek az ellenzékkel vagy sem. A jobboldal szerint utóbbi diktátum a demokrácia arculcsapása lenne.

2006. 11. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint másfél hónappal az önkormányzati választás után, a Fővárosi Közgyűlésben egyfős többséggel rendelkező balliberális pártok várhatóan ma bejelentik, hogy megegyeztek a koalícióról. Úgy tudjuk, a legkorábban csak november 30-án felálló új városvezetésben az SZDSZ-es Demszky Gábornak három főpolgármester-helyettese lesz: párttársa, Ikvai-Szabó Imre, illetve két MSZP-s politikus, Gy. Németh Erzsébet és Hagyó Miklós. A hosszú koalíciós huzakodást követően az is biztosra vehető, hogy öt szocialista és két szabad demokrata tanácsnokot is választanának, mivel a baloldali pártok között a feladatmegosztásról zajlott a legnagyobb vita.
Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a tanácsnokoknak valójában mi lesz a dolguk, ugyanis a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 21. paragrafusa szűkszavúan annyit ír, hogy „a képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását”.
A távirati iroda korábbi beszámolója szerint az MSZP a városfejlesztési, az egészségügyi, a közbiztonsági, a kerületi koordinációs és az agglomerációs, az SZDSZ pedig a kulturális-gazdasági és a városüzemeltetési tanácsnokot adja. Mivel a fenti területek eddig főpolgármester-helyettesekhez tartoztak, vélhetőleg bővítenék a tanácsnoki hatáskört.
– Egy tanácsnoknak a törvény szövege alapján nem lehet intézkedési, utasítási jogkört adni, a rendszerváltozáskor eredetileg a kistelepülések képviselő-testületei munkájának segítésére találták ki – tájékoztatta lapunkat Bekényi József, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati főosztályának vezetője, hozzátéve: a hatályos jogszabály szerint egy tanácsnoknak, akárcsak egy bizottsági elnöknek, legfeljebb a képviselői tiszteletdíj száz százalékával növelhető a díjazása.
– Hiába kérdeztük a koalíciós képviselőket, csak zavaros válaszokat kaptunk a tanácsnoki rendszerről – közölte Bagdy Gábor, a fővárosi KDNP-frakció vezetője, aki szerint a demokrácia arculcsapása lenne, ha az MSZP és az SZDSZ tervei szerint az ellenzék a tervezett tizenöt bizottságból csak ötnek kapná meg a vezetését. Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lapunknak kijelentette: hét bizottság vezetéséhez ragaszkodnak, ám eddig csak úgymond súlytalan bizottságokat kínált föl a koalíció. – Jól tettük, hogy nem írtuk alá Demszky Gábor demokráciát hirdető elvi nyilatkozatát, mert a gyakorlatban eddig az ellenkezőjét bizonyították – fűzte hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.