A 2005-ös költségvetés végső bevételét a mostani törvényjavaslat 12716 milliárd forintban, míg kiadását 13784 milliárd forintban határozza meg, ami 1068 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. Eredményszemléletben és nyugdíjkorrekció nélkül tavaly a GDP 7,8 százalékára rúgott a deficit, ami 1,7 százalékponttal lett magasabb a 2005-re előirányzott mértékénél. Mindezt úgy „sikerült” elérni, hogy a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t tavaly decemberben eladta az állam, s az értékesítésből befolyó 464,5 milliárd forintból a kormány csupán hatvanmilliárd forintot fordított az államadósság csökkentésére, négyszázmilliárd forintot pedig folyó állami kiadásokra költött.
A központi költségvetés adóssága a ma szavazásra kerülő dokumentum értelmében tavaly 1151 milliárd forinttal nőtt, így az adósságállomány 2005. december végére elérte a 12744 milliárd forintot. Az államadósság kamatkiadásaira szintén többet kellett költeni a parlament által elfogadott mértéknél: a tavalyi összes kamatteher 918 milliárd forintot tett ki.
A 2005-re vonatkozó költségvetési hiányszámokat ebben az évben is többször módosította a kabinet. A legvégső adatokról – amelyek még az idén szeptemberben benyújtott konvergenciaprogramban foglaltaknál is magasabb deficitadatot tartalmaznak – a Központi Statisztikai Hivatal a múlt hónapban adott kimutatást. Eszerint az Európai Uniónak korábban elküldött jelentéshez képest 2005-ben csaknem százmilliárd forinttal volt magasabb a kormányzati szektor hiánya. A deficitadatok közötti jelentős eltérést a kormányzati szektor magasabb állóeszköz-felhalmozásával és az itt elszámolt „magánnyugdíjpénztárak kisebb többletével” indokolta a hivatal.
A 2005-ös államháztartási hiányt először tavaly ősszel volt kénytelen felülvizsgálni a kormány, ekkor derült ki ugyanis, hogy az Európai Unió nem fogadja el a kreatív magyarországi könyvelést.
origo.hu
Kiugrott egy társasház ötödik emeletéről egy ember Szegeden
