A tavaly július 7-én, Londonban elkövetett terrormerényletek után a brit hatóságok arra tettek és tesznek ma is kísérletet, hogy az ország mozlim társadalmának tagjait is bevonják a terrorellenes harcot érintő döntéshozatali folyamatokba, ám ezek a törekvések épp ellenkező hatást váltanak ki: egyre több fiatal mozlim válik „erőszakos szélsőségessé”. Erre a megállapításra jutott a Demos elnevezésű brit kutatóközpont, amelynek tanulmányát a napokban hozták nyilvánosságra. A Demos szakértői szerint a Tony Blair vezette kormány azon igyekezete, hogy bevonja a mozlim közösséget a terroristák leleplezését is célul tűző folyamatba, elsietett, és a kormányzat diktálja az irányelveket.
A brit kormány miniszterei például kudarcot vallottak, amikor rászánták magukat arra, hogy a mozlimokkal is megvitassák Nagy-Britannia Irakkal kapcsolatos politikáját.
„A Whitehall (a kormányzati negyed – a szerk.) konferenciatermeiben a miniszterek a partnerség szükségességéről győzködték a mozlim vezetőket, de a sajtótájékoztatókon arról beszéltek, hogy a mozlimoknak komolyabban kellene venniük a terrorizmust, saját gyermekeik után kell kémkedniük, és a nemzetbiztonság érdekében az őket érő bizonyos hátrányokat is el kell viselniük” – olvasható a dokumentumban.
A jelentés szerint az 52 életet – és a négy merénylőét – követelő londoni támadások „éket vertek” a mozlimok és a társadalom nagyobb része között ahelyett, hogy elszigetelték volna a szélsőséges elemeket. A kormányzati intézkedések „megbántódást és elidegenedést” váltottak ki a mozlimok körében, s ez a szélsőségeseknek kedvezett. „A mozlimokat egyetlen érdekcsoportként kezelve a kormány kudarcot vallott abban, hogy világosan elválassza a feldühödött mozlimokat azoktól, akik erőszakot és terrort akarnak” – közli a tanulmány.

Túlélőkalauz az érettségi alatt: így küzdheted le a vizsgadrukkot