A kancellár asszony annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelenlegi szabályokkal az Európai Unió nem bővíthető, és a szükséges döntések nem hozhatók meg. Merkel asszony különösen nagy hangsúlyt fektetett azon erőfeszítésre, hogy az EU kikerüljön az európai alkotmányra adott francia és a holland „nem” szavazatok által gerjesztett intézményi válságból.
Optimistább hangot megütve Angela Merkel kijelentette: az Európai Unió sikertörténet, és magában foglalja a kontinens olyan alapértékeit, mint a szabadság, a sokrétűség és a tolerancia. Elmondta, hogy a német elnökség szeretné, ha haladást lehetne elérni az energiabiztonság, az éghajlati változás, a globális kereskedelmi forduló terén, új partneri megállapodást lehetne kötni Oroszországgal, és fokozni lehetne az erőfeszítéseket a közel-keleti béketeremtés érdekében. Merkel asszony a korábbi berlini kormánnyal ellentétben szorosabb együttműködést szeretne az Egyesült Államokkal.
Ígéretet tett arra is, hogy Washingtont próbálja rávenni, csatlakozzon a Kiotó utáni éghajlati változásra vonatkozó jegyzőkönyvhöz. Elmondta azt is, hogy „okos” dolognak tartja az afrikai befektetéseket, mégpedig nemcsak gazdasági, de politikai értelemben is, és megígérte, hogy előkészíti a talajt az uniós–afrikai csúcshoz.
A kancellár asszony felszólalása előtti vitában Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetője elsősorban annak az aggodalmának adott hangot, hogy az új tagországok fokozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak az energiahordozók külső szállítóinak, valamint az egykori politikai befolyás gazdasági eszközökkel való növelése komoly veszélyt jelent. Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője írásos felszólalásában attól óvott, hogy a német elnökség netán túl sokat akar markolni: nagy eredmény lesz, ha annak fél éve alatt sikerül kikerülni az alkotmányozási folyamat zsákutcájából, továbbá előrelépni a közös energiapolitika kialakításában.
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján