Bürokratikus könnyítések buktatókkal

Könnyebb lesz vállalkozást alapítani a jövőben, és a cégeljárási határidők is jelentősen rövidülnek – legalábbis, ha az Országgyűlés rábólint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium napokban jóváhagyott javaslatára. Kérdés azonban, hogy a nehezedő körülmények között hányan lesznek képesek élni e lehetőségekkel, egyes elemek pedig a eljárások biztonságát veszélyeztetik.

Ősszel már a honatyák elé kellett volna kerülnie a társasági, cég- és csődtörvényt módosító csomagnak, ám a javaslat általános vitájának lezárására sem kerül sor április 2–3. előtt. A kormány várakozása szerint az újítások könnyítik a vállalkozások piacra lépését, és javítják a magyar cégek versenyképességét a vállalkozások életét túlbonyolító hivatali procedúrák egyszerűsítése révén. Bár egyelőre kétségesnek tűnik, hogy a megszorítások súlyát nyögő magyar gazdaságon, az engedélyük visszaadását fontolgató vállalkozókon mennyit segíthet a bürokratikus teher enyhítése, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) csomagjában számos ígéretes újítás szerepel. Ezek közül az egyik leglényegesebb, hogy az egyszerűsített cégeljárás ügyintézési határideje – elektronikus ügyintézés esetén – idén ősztől két napra, 2008. július 1-jétől pedig egy órára csökken, és minimálisra apad a kérelemhez csatolandó iratok száma is. Így a cégbírák élete is egyszerűsödik – főleg, mert a jogi képviselőkre több feladat hárul. A javaslat jelentősen mérsékelné a tőkeminimumot is: a
kft.-k esetében az alaptőke hárommillióról félmillió forintra, a zártkörűen működő részvénytársaságok (zrt.-k) körében pedig ötmillió forintra csökkenne. Igaz, a nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.-k) minimum alaptőkéje húszmillió forint marad. Az eljárási illeték száz-, illetve ötvenezer forintról minden esetben 15 ezer forintra apad.
A jövőben közjegyző nélkül, ügyvédi ellenjegyzéssel is lehet majd céget alapítani. Kérdés azonban, hogy az illeték csökkentése ellenére a tényleges cégalapítási költségek miként alakulnak. Markója Péter ügyvéd lapunknak ezzel kapcsolatban megjegyezte: azt, hogy a módosítás pontosan milyen változásokat hoz majd az ügyvédek munkájában, akkor lehet megjósolni, ha világossá válik a cégalapítási eljárás részletes rendje is. További aggály, hogy a cégbejegyzés ilyen gyorsítása a biztonság rovására megy. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője a Magyar Nemzet kérdésére közölte: az ügyvéd nem állít ki közokiratot, így a cégképviselőt azonosító aláírási címpéldányt sem, hanem csupán ellenjegyzi az úgynevezett névaláírási igazolást, amely magánokiratnak számít. A különbség az, hogy egy esetleges perben, amikor azt vizsgálják, valóban a cégvezető volt-e az aláíró, a közjegyzői okiratot bizonyítékként kell elfogadnia a bíróságnak, az ügyvéd általi ellenjegyzésnél viszont külön eljárás indulhat
emiatt.
A törvénymódosítás azonban továbbra is lehetőséget ad a feleknek arra, hogy éljenek a közjegyzői hitelesítés lehetőségével. Vannak ugyanis egyedi esetek. Előfordul, hogy az ügyvédet is megvezetik a céget bejegyezni kívánók: hajléktalanok közreműködésével kezdeményezik fantomcég alapítását, amire a közjegyzői szűrő kiesésével a jövőben még nagyobb esély lehet. A szóvivő szerint a tervezett módosítás üdvözlendő, hiszen a jogszabályalkotók a kamarákkal történő egyeztetések után alkották meg a mostani csomagot, ám az majd a gyakorlatban válik nyilvánvalóvá, bölcs döntés volt-e a közjegyzői hitelesítés kötelezettségének elhagyása.
Az új szabályozással lehetővé válik az is, hogy a cég a megbízott ügyvédi iroda címét tüntesse fel saját székhelyeként az alapító okiratban. Szintén újítás, hogy ügyvédek félkész, úgynevezett ready-made cégeket alapítsanak kizárólag azért, hogy azokat később értékesítsék a „valódi” tulajdonosoknak. Az ilyen egyszemélyes kft.-knek és egyszemélyes zrt.-knek az alapításuktól lesz cégjegyzékszámuk, ám semmilyen tevékenységet nem végezhetnek addig, amíg új tulajdonosuk birtokába nem kerülnek. Az átadás azonban egy óra alatt végbemehet.
Azáltal, hogy 2008 nyarától kizárólagossá válik az elektronikus cégeljárás, további egyszerűsítések is életbe lépnének. A javaslat szerint nem lesz kötelező a tevékenységi körre utaló cégnév választása, bankszámlát csak a cégbejegyzés utáni 8. napig kell nyitni, s lehetővé válik, hogy a cég a jegyzett tőkéjét devizában tüntesse fel. Eltörölnék a kötelező előzetes cégnévfoglalást is, csupán az elektronikus eljárásmódot és a törvényi szerződésminták használatát követelnék meg. Az IRM-csomag melléklete már jelen formájában is számos ilyen mintát tartalmaz.