Hipermarket: nem hat a megszorítás

Míg az Európai Unió tagállamaiban a kisboltok birtokolják a legnagyobb piaci részesedést, addig a visegrádi négyek országaiban a hipermarketek hódítanak. Hazánkban ezt igazolja, hogy januárban a kiskereskedelmi eladások 91 százalékát lebonyolító vegyes termékkörű hipermarketek forgalma ismét nőtt (0,8 százalékkal), míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szakboltok eredményei 2,1 százalékkal maradtak el az előző évi szinttől. Statisztikák szerint az év első hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke 405 milliárd forint volt, s a növekedés üteme az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent. A korábbi időszakok négy-hat százalékos bővülési üteméhez képest a januári jelentős elmaradást mutat.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak megerősítette, hogy a kiskereskedelmi forgalom visszaesését leginkább a kormányzati megszorítások és a lakosságra nehezedő terhek indokolják. Januárban az emberek jobban megnézték, mire költik a pénzüket, s a korábbi becslések erre az időszakra ugyan a lakossági fogyasztás visszaesésével számoltak, ehhez képest a vásárlások mennyisége a várakozásokkal szemben mégsem csökkent. A főtitkár szerint ez azzal magyarázható, hogy legtöbben az alacsonyabb árfekvésű és jellemzően kevésbé minőségi termékek felé fordultak, amelyek értékesítési helyei inkább a 400 négyzetméteresnél nagyobb eladóterű boltok (hipermarketek), mint a szakosodott kisboltok.
A szakértő úgy látja, hogy a kisboltok piaci helyzete idén tovább nehezedik, annál is inkább, mert azok a beszerzési árak tekintetében sem tudják felvenni a versenyt a kereskedelmi láncokkal. A szakboltok – mivel ragaszkodnak a minőségi árukínálathoz – általában drágábbak, így működésük az olcsóbb termékek iránti általános kereslet növekedésének köszönhetően kétséges. Azt, hogy idén hány szakbolt megy tönkre, még korai lenne megítélni, ám a tavalyi eredményekből szinte biztosan számítani lehet a kisboltok nagy számú ellehetetlenülésére – állítja a főtitkár.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint januárban a kiskereskedelmi forgalom az unió 27 tagállamában átlagosan 1,4 százalékkal nőtt, ám a magyar mutatószám nem érte el még az átlagot sem. Ezt Vámos György úgy magyarázta, hogy a részletes adatok szerint az eurózóna országaiban a januári átlag –0,1 százalékos volt, ezzel együtt az egyes országoknál drasztikus eltérések mutatkoznak. Ugyanakkor az új tagállamokban a gazdaság szerkezetének dinamikus átalakulása miatt tapasztaltak jelentős fogyasztásbővülést. Így adódik az összességében 1,4 százalékos forgalmi átlag, amelyhez képest hazánk valóban gyenge kiskereskedelmi dinamikát produkál.