Bár nem döntéshozó szerv a WEF, ám az idegenforgalmi világpiac egyik legbefolyásosabb eseménye az évente megrendezésre kerülő összejövetel, amely üzletembereket, politikusokat, gondolkodókat hoz össze konzultációra. A turisztikai versenyképességet vizsgáló, első ízben készített jelentésük szerint hazánk 124 ország közül a 40. helyen áll. A tanulmány 13 szempont – törvényi szabályozás, környezetvédelem, biztonság, egészség és higiénia, a turisztikai szektor prioritása, a légi- és a földi közlekedési, a turisztikai és a telekommunikációs infrastruktúra, árszínvonal, emberi erőforrások, a nemzeti turisztikai fogadtatás és a természeti-kulturális értékek – alapján értékelte az egyes országokat. Az összesített pontszámok szerint született meg a végső sorrend, melynek élére Svájc, Ausztria és Németország került.
Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) elnöke közleményben vitatja a tanulmány hitelességét, mert az nem ad egyértelmű tájékoztatást az adatgyűjtés mikéntjére, és elképzelhető, hogy a válaszadók csak mások véleményét öszszegzik. „Egyébként a turizmus versenyképességi indexben elfoglalt 40. helyét akár el is lehetne fogadni, ugyanakkor nem hiszem, hogy legnagyobb erősségünk az egészség és biztonság, mint ahogy azt sem, hogy a századikok lennénk az általános turisztikai imázsban” – véli az elnök. Niklai emellett elképzelhetetlennek tartja, hogy az árak versenyképessége szerint a 97. helyre szorulunk, amikor például a Németországban megkeresett euró vásárlóértékét tekintve több mint a kétszeresét éri Magyarországon.
„Felmérések nélkül is tudjuk, hogy sokat kellene tennünk a több mosolyért, a vendégbarát magatartásért, a rendezettebb környezetért, a kulturáltabb aluljárókért, a graffitiktől megtisztított házfalakért, a minőségibb szolgáltatásokért. Ezért nem szabad egy kézlegyintéssel elintézni a WEF jelentését sem” – figyelmeztet az elnök. Magyarország imázsával foglalkozott a múlt héten a kormányzati tisztségviselők és vállalatvezetők részvételével tartott Economist-konferencia. Itt egyértelműen kiderült, hogy a rólunk alkotott kép rosszabb, mint a valóság. Niklai elismeri, van tehát feladata a kormányzatnak, a turizmus ágazatnak, a civil szervezeteknek és az egész társadalomnak az ország imázsának javításában. „Mindez ugyanakkor túlmutat a nemzeti turisztikai marketing lehetőségein, ehhez nem elég az MT Zrt. által elindított Virágos Magyarországért és Tiszta Magyarországért mozgalom. Az önkormányzatoknak is fel kell ismerniük saját felelősségüket és szerepüket” – állítja az elnök.
Zöld-idegenforgalom. A Magyar Turizmus Zrt. ez évi marketingtervében a külföldi vendégek érdeklődésének élénkülését az ország már bevált csáberejétől reméli, míg a belföldi idegenforgalom számára a vonzerőt az ökoturizmusnak szánja. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának adott tájékoztatójában elmondta: a „beutazó turizmus” számára négy súlypont köré csoportosítható az MT marketingtevékenysége 2007-ben: a főváros és a Balaton mellett az egészség- és a hivatásturizmus, azaz a konferenciaturizmus lehet a fő irány. Az MT a belföldi vendégeknek az idén meghirdeti a „zöldturizmus” évét, hasonlóan a tavalyi „bor és gasztronómiai turizmus évéhez” – mondta a vezérigazgató. Róna a beutazó turizmust illetően a vendégéjszakák számának növekedésével számol. (MTI)
Itt vannak a legújabb kormányzati bejelentések - élőben a Kormányinfó