Visszaestek cégeink hazai befektetései

Magyarország gazdasági bizonytalansága, a reformok és megszorítások is szerepet játszanak abban, hogy 2006-ban drasztikusan visszaestek a hazai vállalatok belföldi beruházásai – derült ki a PriceWaterhouseCoopers kelet-közép-európai országok vállalategyesüléseinek és felvásárlásainak vizsgálatáról tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Margaret Dezse, a felméréseket 1997 óta végző nemzetközi tanácsadó vállalat cégtársa úgy látja: ez a tendencia idén sem változik, a magyar vállalkozások aktivitása továbbra is stagnálni fog. Ugyan a teljes hazai piac nagyságát 9,8 milliárd dollárra becsülik, ami a tavalyihoz képest duplázást jelent, mégis: a felvásárlások zuhanásával az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére kerültünk.
Kiemelkedően élénk év volt 2006 ugyanakkor a régió egészét tekintve: 2005-höz képest 79 százalékkal növekedett a nyilvános magántranzakciók száma, összesen 163 milliárd dollár értékben. A növekedés elsősorban a legaktívabb külföldi felvásárlónak, Oroszországnak köszönhető. Egészében véve a vállalategyesülési és -felvásárlási aktivitás továbbra is igen jelentős a kelet-közép-európai térségben. Hangsúlyosak az olyan új szereplők, mint Ukrajna és Szerbia, amelyek egyre nagyobb mértékben keltik fel a túlnyomórészt angol, német és amerikai befektetők figyelmét. A külföldi befektetőket ugyanakkor nem állítják meg a magyar cégeket annál inkább érintő megszorítások: tavaly összesen ötmilliárd dollárnyi nyugati tőkét fektettek be hazai vállalatokban. A százmillió feletti megatranzakciók száma a korábbi évekhez képest jelentősen megugrott – ezek egyike volt tavaly, amikor a német E.ON AG felvásárolta a Mol gázüzletágának egészét, valamint a Panrusgaz ötven százalékát 1351 millió dolláros realizált értéken. Az iparágak közül elsődlegesen a szolgáltatásokat, az IT-szektort, a gyógyszer- és vegyipart, valamint az energiaszektort illeti kiemelt befektetői figyelem. Hazánkban a céltársaságok között van a Richter, a Borsod-Chem, a ComGenex; az energia- és közműszektorban többek között a Dégáz, a Pannon Holding és a Vértesi Erőmű is. A gyógyszer- és vegyipar egyébként egész Kelet-Közép-Európában az átlaghoz képest 344 százalékos növekedést ért el, a vállalategyesítések és -felvásárlások mértéke e területen 45 millióról 200 millió dollárra nőtt.
Az elemzők úgy látják: lezárult egy korszak, legalábbis kelet felé tartanak a befektetők – már ami a régió privatizációs piacát illeti. Az állami tulajdonú vállalatok eladása ugyanis drasztikusan csökkent, hiszen összértékük tavaly a 2005-ös 22,8 milliárdhoz képest mindössze hétmilliárd dollárra rúgott. A tendencia alól Oroszország, Szerbia és Ukrajna jelent kivételt. A magyar privatizációs piacot is csökkenés jellemezte: 2006-ban a hét privatizáció során realizált átlagos érték mindössze 237 millió dollárt ért el.