Egy tíz évnél is régebbi rendelet végrehajtásával küszködnek még mindig a magyar strandok. A kormány 1996-ban írta elő, hogy valamennyi medencét vízforgató berendezéssel kell ellátni. Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára elmondta, hogy a közegészségügyi célokat szolgáló vízforgató telepítésére eredetileg öt év türelmi időt kaptak a fürdők, ezután két alkalommal módosították a határidőt. Tavaly év végén azonban a haladék lejárt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) január elsejétől nem engedélyezi tovább a vízforgató nélküli medencék üzemelését. – Az ÁNTSZ adatai szerint a nagyjából 450 hazai közfürdő 130 medencéjéhez – ebből számottevő a gyermekmedencék aránya – pénzhiány miatt nem készült még el a vízforgató berendezés, sőt el sem kezdték a szükséges fejlesztéseket. A gyógyvizes medencék felmentést kaptak a beruházás alól, mert a vízforgatás befolyásolná a gyógyvizek összetételét.
Ákoshegyi György tájékoztatása szerint az üzemeltetők jellemzően anyagi okokra hivatkozva nem tudták megoldani a vízforgatóval járó átalakításokat, amelyek egy 3-400 négyzetméter vízfelületű medence esetén átlagosan 40 millió forintba kerülnek. Ehhez sem idén, sem tavaly nem állt rendelkezésre pályázati vagy támogatási lehetőség. Korábban a Széchenyi-terv segítségével jó néhány ilyen beruházás valósult meg. A közelgő szezon kapcsán a főtitkár elmondta: arról még nincsenek adataik, melyik strand hogyan, milyen árakkal készül a nyitásra, ám az anyagi nehézségek, emiatt a karbantartások elmaradása általános jelenség napjainkban.
A fővárosban már 2002-ben elvégezték a vízforgató-fejlesztéseket, így a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t ez nem akadályozza meg a nyitásban – közölte Mogyorósi Ferenc, a társaság osztályvezetője. Az árakat viszont biztosan kénytelenek emelni, mert a megszorítások e területen is éreztetik hatásukat. Az osztályvezető szerint leginkább a jelentős energiaár-emelések növelik a strandok üzemelési költségeit. Úgy tájékoztatott: az igazgatóság döntésére váró javaslat szerint májustól a strandokon és a fürdőkben a tavalyinál 200 forinttal lesz drágább a belépőjegy. Tavaly a Dagályon 1500, a Palatinuson 1600, a Paskálon 1000, a Széchenyiben 2000, a Gellértben pedig 2500 forintba került egy napijegy. A felújítás alatt lévő fürdőkben a menedzsment nem javasol díjemelést, így például a Gellértben maradna a jelenlegi 2800 forintos belépőjegy. A gyermekjegy – már ahol van még – 100 forinttal drágulna, s így 200 forinttal lenne olcsóbb a felnőttjegynél. Nagyobb kedvezményt a cég nem tud adni a gyermekjegyekhez, mivel a tulajdonos fővárosi önkormányzat ez évtől már nem folyósítja a korábbi, havi tízmillió forintos támogatást – mondta.
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP