Itt a Vörös Hadsereg

Emlékszem még arra, hogy Orbánt azért támadták, mert nyakkendő és öltöny viselését követelte meg a kormányüléseken, és kitiltotta a teremből a dohányzást. Elborzadva idézték azt az állítólagos Orbán-mondatot, miszerint „akik ingujjban, bagózva kormányoznak, azok olyan országot is fognak csinálni”. Most azt mondom, igazuk volt azoknak, akik kinevették ezért Orbánt. Orbán semmit sem tudott.
Most elérkeztünk az ő országukhoz. Füstmentesen, kifogástalan öltönyökben csináltak köpőcsészét Magyarországból ezek a gazemberek.
Igen, így van ez.
Ahol a miniszterelnök hazudik, majd ezt megússza, sőt erre büszke, ott köpőcsésze lesz az ország. Ahol az értelmiség kajánul és cinikusan asszisztál egy hazug tolvajbanda minden gazemberségéhez, ott bármi megtörténhet, egy ilyen helyen az irracionális lesz az ésszerű és a magától értetődő.
A megerőszakolt lány felismerte az őt megzsaroló, megerőszakoló és kifosztó öt rendőrt. Mind az öt rebiszes. Nem is lehetne másképpen. Ilyen ország lettünk. A miniszterelnök talán lop, talán csal, de egészen biztosan hazudik. Önként, kéjjel. A legközelebbi munkatársai szintúgy. A pénzügyminiszter üzlettársa és barátja jogerősen elítélve szabadlábon szaladgál a falujában, mert papírja van róla, hogy nem bírja a bezártságot. Tavaly október 23-án a miniszterelnök utasítására a rendőrök agyba-főbe verték fél Magyarországot. (Teljesen mindegy, hogy valójában „csak” százakat vertek és aláztak meg – rajtuk keresztül a fél ország lett megverve és megalázva.) Ez is volt a cél. Ez volt az üzenet. Kussoljatok, mert lám, én, Gyurcsány Ferenc, mi, az MSZP–SZDSZ-kormány ezt is megtehetjük veletek, és meg is tesszük. Akkor az ocsmány munka dandárját a rebiszes rendőrök végezték. Maszkban, azonosító szám nélkül, brutális aljassággal és kegyetlenséggel, kéjesen, cinikusan, szadistán. (A jogászokat, akik bizottságot alakítva megkísérelték sorra venni a rendőrök és a kormány által elkövetett bűncselekményeket, a fent említett szemétértelmiségnek a gúnykacaja kísérte. Ugyanaz a gúnykacaj, ami most Csoóri Sándor osztályrésze.)
Szóval a rebiszes rendőrök. Akik úgy gondolták, október
23-a után, hogy újra itt van az ő idejük. És ha éjjel egy védtelen nő akad az útjukba, hát legfeljebb megerőszakolják. Mi történhet? Úgysem mer szólni a megalázott. És bizony, alig múlt valamin. Csak annyin múlt, hogy ez a nő most mert szólni. Ki tudná megmondani, hogy hány nőn vannak már túl a rebiszes állatok? Senki. És arra is adjon valaki feleletet: ezek után, ha egy magányos nőnek integet egy rendőrjárőr az éjszakában, melyik nő mer majd megállni? Ne hallgassatok, ne a cipőtök orrát nézzétek, Kurvaország rendőrei és lakói, hanem feleljetek: melyik nő mer majd megállni?
Öt egyenruhásból kettő megerőszakolt egy fiatal lányt, a három másik meg nézte. Ilyet utoljára a Vörös Hadsereg engedett meg magának ebben az országban. Egyenruhában, szabadon, félelem nélkül erőszakot tenni: most is ez a sikk.
Igen, így van ez. Kurvaországban a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjei konzervet csempésznek. Kurvaországban szitává lövik a bankrablót, aztán a helyszínelő rendőr százados viszi el a pénzt. Kurvaországban kommandósok fognak el üzletelő autópálya-rendőröket. Kurvaországban öt rendőr megerőszakol egy nőt. Aztán arra hivatkoznak, hogy a nő kínálkozott fel nekik. Ez a védekezésük lényege: a nő, hogy ne büntessék meg, felkínálta a testét, ők meg elfogadták. Ez a védekezés az igazi tragédia. Ebben rejlik a lényeg. Ez mutatja meg, hogy mi van ezeknek a lelkében. Hogy mi van itt a fejekben.