Tíz év hagyatéka

Irak volt az ellensége, az ok, amiért a Labour nagy győztese lepottyant az égből, még életének teljében, pedig ma is olyan meggyőző erővel rendelkezik, hogy még egy barátságtalan újságírókkal teli szobát is képes elhallgattatni. Irakért politikai hírnevével fizetett Tony Blair – írta tegnap a Guardian brit baloldali napilap a brit kormányfő bejelentését követően. A véleménycikk szerint amennyiben „a történelemkönyvek csupán hazai teljesítményét rögzítették volna, egészen máshogy alakult volna a történet”. A Guardian ugyanis dicséretben részesíti Blairt többek között a gyermekszegénység elleni küzdelme, a családosok számára nyújtott kedvezmények és az oktatás terén elért eredmények miatt, emellett kiemeli: „a klinikák, a kórházak és az iskolák szinte felismerhetetlenné váltak, miután a Labour elhanyagolt állapotukban átvette azokat”. A Munkáspárt jócskán megemelte a közalkalmazottak fizetését is, akik ma már sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak. Külföldön azonban elbukott Blair politikája, a brit nemzetet még inkább elidegenítette Európától, s a „furcsa” szövetsége George W. Bushsal ahhoz vezetett, hogy a brit lakosság Amerika-ellenesebb lett, s Nagy-Britanniát egyre kevésbé kedvelik a világban, véli a Guardian.
A Daily Telegraph napilap Blair hagyatékáról írt publicisztikájának címe mindent elárul a konzervatív újság véleményéről: A retorika és a teljesítmény közötti különbség határozta meg ezt az érát. „Még az elmúlt tíz év legnagyszerűbb teljesítménye sem az ő (Blair) nevéhez fűződik”, utalt a Daily Telegraph Gordon Brownra, akinek pénzügyi politikája áll Nagy-Britannia gazdasági sikerességének hátterében. Az oktatási rendszerbe „pumpált” óriási összegű pénzmennyiséget pedig elpocsékolták, ezt az újság többek között azzal magyarázza, hogy a szegényebb gyermekeknek nincs esélyük a komoly karrierépítésre, míg a Blair-korszak alatt az egyetemi hallgatók olyan óriási tartozásokat halmoztak fel, ami miatt jóformán képtelenek eleget tenni a tandíjfizetési kötelezettségeiknek.
A Times napilap eközben kiemeli Blairnek az északír békefolyamatban elért eredményeit. A héten ismét megalakulhatott a katolikusok és a protestánsok hatalommegosztásán alapuló belfasti kormány.