Szeretném emlékeztetni Jacques Chirac volt francia köztársasági elnök szavaira, mely szerint, ha Irán rakétát lőne ki, annak 200 métert sem kellene megtennie, de Teherán máris a földdel válna egyenlővé – reagált Lubomir Zaoralek, Csehország képviselőházának alelnöke azokra a felvetésekre, amelyek szerint Irán nem csupán az Egyesült Államok, hanem Európa biztonságára is veszélyt jelent. „Spekulálhatunk arról, hogy Irán milyen terveket sző, de nem hinném, hogy önmaga elpusztítására törekedne azzal, hogy megtámadja Európát” – fejtette ki véleményét Zaoralek, aki az amerikai rakétavédelmi rendszer komponenseinek kelet-európai telepítésével kapcsolatban szállt szembe vitapartnereivel. Mint mondta, rengeteg tisztázatlan kérdés maradt a rendszer kapcsán, amelyekre az illetékes hatóságok eddig sikertelen magyarázatot adtak, ráadásul Csehországban a lakosság mintegy 70 százaléka elutasítja az amerikai terveket.
A képviselőház alelnökének szavait több csehországi felmérés is alátámasztja, hasonlóan egy a hét végén közzétett amerikai közvélemény-kutatáshoz, amely szerint a csehek 51 százaléka nem támogatja a radar felépítését. Az Opinion Research Corporation országos felmérése szerint a megkérdezettek csupán 20 százaléka állította, hogy radarügyben megfelelő információkkal rendelkezik.
Mint emlékezetes, Csehország és az Egyesült Államok májusban kezdett tárgyalásokat a radarállomás létrehozásáról. A berendezést az elképzelések szerint a Prágától 60 kilométerre délnyugatra lévő Brdy katonai kiképzőövezetben építenék fel. Az Egyesült Államok terveinek megfelelően Lengyelországban pedig tíz elfogórakétát létesítenének. Ám míg Varsóban a rakétavédelmi pajzs élvezi a politikai elit támogatását, a csehekhez hasonlóan a lengyelek kétharmada elutasítja a bázis megépítését.
Zaoralek felvetette továbbá, ha a pajzzsal Washington Európa védelmét is szolgálni kívánja, miért csak amerikai–lengyel, illetve amerikai– cseh tárgyalások voltak eddig az ügyben. Hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal és Kínával, mert a pajzs ugyan növelheti Amerika és Európa biztonságát, de bizalmatlanságot kelt, és fegyverkezési versenyt szít.
Az Egyesült Államok szeretné, ha az ügyben multilaterális szintű megbeszélések lennének közösen a NATO-val, Csehországgal, Lengyelországgal és Oroszországgal – hangoztatta Daniel Fried, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese. Fried szerint ugyan fontos a Moszkvával való együttműködés, „az ember nem vár addig, amíg esik az eső, hogy elkezdje építeni a háztetőt”, utalt ezzel Irán nukleáris programjára, amely Washington szerint atomfegyverek előállítását szolgálja. „Oroszország éles reakciója nem szerencsés, hiszen az elfogórakéták nem rendelkeznek támadóképességgel” – tette hozzá az amerikai politikus, aki a beszélgetés során több alkalommal is kitért az iráni és az észak-koreai fenyegetésre. Mint vélte, Teherán rakétái képesek elérni Közép-Európát, de a közeljövőben akár még nagyobb hatótávolságú rakétákat is kifejleszthetnek, ami elég aggasztó.
A rakétavédelem elemeinek kelet-európai telepítését ugyanakkor egyaránt üdvözölte a krynicai beszélgetésen részt vevő Giorgi Baramidze, Grúzia miniszterelnök-helyettese, Artis Pabriks, Lettország külügyminisztere, illetve Mike Gapes, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke. Egyben hangsúlyozták a közös európai biztonságpolitika és a Moszkvával való együttműködés szükségességét.
origo.hu
Rejtett díjak a hétköznapokban: így húzzák le a vásárlókat a boltok és éttermek
