Az 1947-ben vásárlás útján amerikai tulajdonba került épületegyüttes visszaadására tavalyi budapesti látogatásán George W. Bush elnök tett ígéretet, amihez Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fűzte hozzá, hogy magyar kompenzáció mellett valósul meg az ügylet, nem pedig gesztusképpen, ahogy korábban többen is szerették volna. Amikor April Foley nagykövet és Göncz Kinga külügyminiszter tavaly októberben aláírták a vonatkozó szándéknyilatkozatot, az is kiderült, hogy a várbeli ingatlan mellett az amerikaiak más épületeket is átadnak Budapesten, míg a magyar fél két Szabadság téri ingatlant ad cserébe az amerikai nagykövetség szomszédságában.
Tegnap a tényleges megállapodás aláírásakor arra is fény derült, hogy a két belvárosi épületet felújítja a magyar állam, illetve hogy az Egyesült Államok Táncsics börtöne mellett egy Széchenyi rakparti és egy Béla király úti ingatlant ad át. A ceremóniát követő nyilatkozatukban azonban sem Foley, sem Göncz nem tért ki a tranzakció részleteire, így az abban szereplő ingatlanok értékére, ráadásul mondataik kétséget ébresztettek a megállapodással kapcsolatos ismereteiket illetően. Csak lapunk külügyminiszternek szegezett kérdésére, miszerint közvagyonról lévén szó legyen szíves pénzügyi részletekkel szolgálni, oszlott némileg a bizonytalanság köde: Göncz szerint a Szabadság téri ingatlanokat 2,5–3,5 milliárd forintért újítja fel a magyar állam az amerikaiak számára, amiből levonódik az ingatlanok értéke közötti 800 milliós különbözet. A munkálatokat többpárti konszenzus alapján, de közbeszerzési eljárás nélkül kiválasztandó cég végzi majd el, a biztonsági felszerelésekért az amerikai fél lesz felelős. Göncz újságírói kérdésre válaszolva a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek nevezte az ügylet dokumentumait, ám ismételt kérdésre már elbizonytalanodott az ügyben.
Harvard
Előre megvan az ítélet a Trump-kormányzat elleni perben?
