Nyilván külön elemzést érdemelne, hogy a világsajtó miért reagál oly nehézkesen arra a gazdasági katasztrófára, amely már évek óta sújtja Magyarországot, és amely következményeként az ország az uniós csatlakozók közül az első helyéről tízet ugorva lefelé a lépcsőn immár az utolsó. Mostanra azonban a magyar gazdaság elemzőket és megfigyelőket egyaránt megdöbbentő helyzete immár lehetetlenné teszi a megszépítő hallgatást. Néhány napja a vezető osztrák lap ismertette fekete színekkel a „padlóra került Magyarország” gazdasági helyzetét, és e cikk mintha zsilipkapukat nyitott volna meg.
A vezető svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung bécsi keltezéssel, A magyar gazdaság a völgy mélyén címmel foglalja össze azt, hogy „Magyarország a negatív különc a gazdaságilag virágzó Kelet-Európában”. A bevezető közli, hogy a gazdaság több mint egy évtizede nem produkált oly gyenge növekedést, mint most, s ezért „a szörnyű államháztartási hiány, illetőleg a korlátozására tett erőfeszítés” a felelős. A körkép bemutatja, hogy míg a lengyel gazdaság éves ütemben 6,7 százalékkal, a cseh hattal, a szlovák pedig 9,4 százalékkal nő, addig „az új EU-tagok közül a gazdasági anyaszomorító” Magyarország április és június között éves ütemben csak 1,2 százalékos gazdasági növekedést teljesített, és ez még gyengébb, mint a 2,7 százalékos első negyedév.
*
Az igen magas, 8,3 százalékos éves inflációt is felemlegető lap szerint mindennek fő oka a 2002 és 2006 közötti laza fiskális politika.
A német Finanztreff.de című német gazdasági portál tegnap Frankfurtból jelentette, hogy Magyarországon a vártnál kisebb mértékben csökkent augusztusban az infláció, amely 8,3%-os volt. A vezető osztrák lap, a Die Presse tegnapi száma pedig Tüntetések sorozata vezeti be Magyarországon a forró őszt címmel arról ír, hogy Gyurcsány ismét a falhoz szorult.
Megfigyelők a növekvő elégedetlenség miatt nehéz időszakot jósolnak a kormánynak. A lap kiemeli, hogy a tüntetések főként a „szociális rombolás politikája” és „az állami vagyon kiárusítása” ellen irányulnak, de tüntetnek az orvosok az egészségügyi rendszer szétzilálása miatt, a pedagógusok az iskolabezárások miatt tiltakoznak, a diákok pedig a tandíj miatt vonulnak utcára. A távirati iroda összefoglalója szerint a Die Presse budapesti tudósítója megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt hétfő este a tüntetők egy csoportja szélhámosnak és hazaárulónak nevezte. A vagyontörvény sok magyar szemében arculcsapás. Attól félnek – írja az újság –, hogy elkótyavetyélik a több mint százbillió forintra becsült nemzeti vagyont.
A Pester Lloyd című német nyelvű budapesti napilap tegnap a helyzetet tömören összefoglaló címmel rukkolt elő: Katasztrófa – a magyar gazdaság érzi a hibás politika dupla nelsonját. A nyugati sajtó ráébredt a valóságra.
Gondok vannak az uniós Büdzsével is. Útjára indította az Európai Bizottság az Európai Unió költségvetési szerkezetének átfogó felülvizsgálatát. A büdzsé átalakítását a most folyó, hétéves keretköltségvetés – csaknem kudarcba fulladt – vitájakor határozták el, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a bővült unióban és a változó nemzetközi versenykörülmények között a jelenlegi szerkezet nem tartható. A brüsszeli bizottság a most kezdődő konzultációs folyamat nyomán másfél éven belül részletes javaslatot tesz az EU-tagállamok elé, és reményei szerint a 2014-ben induló új költségvetési időszaknak már a kor követelményeinek jobban megfelelő büdzsével vághat neki az unió. A felülvizsgálat befejezése után készítik el az új típusú költségvetés tervezetét. A korábbi egyeztetések csaknem kudarcba fulladtak, mert a legtehetősebb tagországok arányosabb teherelosztást követeltek, a kevésbé fejlettek pedig ragaszkodtak a központi támogatásokhoz. (MTI)
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
