Újabb bajban az önkormányzatok

A mai napig nem egyeztetett a kormányzat az önkormányzatokkal a Pénzügyminisztériumban júliusban hivatalosan is bejelentett ingatlanalapú, egységes és értékalapon meghatározott új adónemről, annak ellenére, hogy az adó behajtását helyi szinten képzeli el. A szaktárca tervei szerint a hárommillió ingatlan évi 0,5 és 1,5 százalékos megadóztatására az igazságosság jegyében kerül sor.

Bár tegnap hivatalos egyeztetést tartott a kormány az önkormányzatok képviselőivel, a lakosságot leginkább érintő ingatlan-, illetve építményadó kérdését még csak a napirendi pontok között sem szerepeltették. Pedig a Pénzügyminisztérium (PM) által júliusban bejelentett új, egységes, értékalapú ingatlanokat terhelő adónem beszedését helyi szinten képzelik el.
– A kormányzat által kijelölt új adóteher miatt ismételten az önkormányzatoknak kell konfrontálódniuk a lakossággal, mivel a kormány a működőképesség érdekében évek óta rájuk hárítja a csökkenő állami források pótlását. Ezúttal az ingatlanadó miatt – mondta lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi szerint még nem is látták az építményadóról szóló törvénytervezetet, bár a PM júliusban még 2008. január elsejei bevezetésről beszélt. Az egyeztetés elmaradását erősítette meg lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára is, valamint Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati és településfejlesztési bizottságának fideszes alelnöke.
A tervek szerint lakóingatlanokra, valamint az azokhoz tartozó telkekre és melléképületekre évente a meghatározott érték legfeljebb 0,5 százalékát, míg egyéb ingatlanokra, például nyaralókra az értékük maximum 1,5 százalékát lehetne kivetni. A pénzügyi tárca javaslata szerint lakóingatlan-fajtánként értékövezeteket alakítanának ki, ezek határoznák meg a négyzetméterárakat. Ezt az összeget lehetne pontosítani az épület kora, komfortfokozata, fűtési módja, tájolása, elhelyezkedése, valamint a szobák száma alapján. Gémesi György szerint az értékbecslés számos problémát vethet fel, és komoly pereskedésekbe torkollhat, nem beszélve arról, hogy az ehhez szükséges komoly apparátus kiépítése és fenntartása elviheti a befolyó összeg jelentős részét.
Bár az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, bevezetik-e az új adót vagy sem, a kormányzat lényegében kényszerpályára állítja őket a támogatások csökkentésével. Gémesi György szerint az adó bevételei a támogatások kieséseit hivatottak pótolni. A források elapadását jól mutatja, hogy az elmúlt 15 évben a GDP 17 százalékáról 10 százalékára csökkent a támogatások mértéke. Jelenleg az önkormányzatok adósságai körülbelül 500 milliárd forintot tesznek ki, többségük már tulajdonának zömét is pénzzé tette, a kölcsönökből pedig a napi kiadásait fedezi.
Az önkormányzatoknak tavaly 48 milliárd forint bevétele volt az építményadóból, a telekadóból pedig 5,7 milliárd. Ha nem állnak át az új adórendszerre, ezt az összeget más forrásból kell előteremteniük, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy elszalasszák az ingatlanadó által nyújtott bevételeket. – A kormány eljárása az iskolák összevonását szorgalmazó felelősségáthárításra emlékeztet – jelentette ki lapunknak Kovács Zoltán. – A minisztérium kimondta, hogy az iskolák sorsáról az önkormányzatok dönthetnek, majd a támogatások megvonásával rákényszerítette őket a bezárások és az összevonások végrehajtására – tette hozzá.