Újabb szerződést titkolnak a tárcák?

Úgy tűnik, a vitatható szerződéseket továbbra sem szívesen hozzák nyilvánosságra a minisztériumok. Nincs ez másként a Microsoft-programok licencszerződéseivel sem, amiket még korábban a Belügyminisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kötött.

Bár a világ legnagyobb programfejlesztőjével, a Microsofttal kötött szoftverfelhasználási szerződések évente több száz millió forintot vesznek ki a minisztériumok – és ezáltal a költségvetés – zsebéből, azok mégsem minősülnek közérdekű adatoknak. Legalábbis ez a Gazdasági és Közlekedési (GKM), valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) álláspontja.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő egyesület még 2006-ban fordult a két illetékes tárcához a szerződések nyilvánossá tétele érdekében, ám a kormányszervek megtagadták ezek kiadását. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos több helyen is aggályosnak találta a minisztériumok eljárását. Amint az ombudsman állásfoglalásában írja, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – amelynek tevékenysége jelenleg a GKM alá tartozik – által kötött licencszerződés kimondja, hogy a tárca az információkat szigorúan bizalmasan kezeli, ennek megsértése esetén pedig a Microsoft bármely országban pert indíthat a magyar állam ellen. Mindez pedig Péterfalvi szerint azt is jelenti, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alkotmányos jogot egy nemzetközi magánjogi szerződés korlátozza, sőt érvényesülését kifejezetten ellehetetleníti, ami különösen aggályos.
A Belügyminisztérium (BM) és a Getronics közötti hasonló jellegű megállapodásokból ugyan néhány adatot az IRM – mint a BM egyik utódja – már hozzáférhetővé tett a TASZ számára, ám az ombudsman úgy látja, a nyilvános információk köre ennél bővebb. Péterfalvi szerint ez lenne a helyes eljárás, ha a TASZ megkaphatná a teljes szerződés másolatát úgy, hogy a valóban üzleti titoknak minősülő részeket olvashatatlanná teszik.
– A jogvédő szervezet meglepve tapasztalja, hogy a minisztériumok semmibe veszik az ombudsman állásfoglalását és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezéseket, valamint aggályosnak tartja, hogy ilyen hatalmas összegű közpénzből kötött szerződések nyilvánosságát nem biztosítják – áll a TASZ közleményében. A két minisztériumot lapzártáig nem tudtuk elérni.
Valóban nem kis összegekről van szó, hiszen például a Tisztaszoftver-program – amelynek kereteit még 2004-ben az IHM fektette le a Microsofttal – évente 850 millió forintjába kerül az államnak. Ez egyébként arra szolgál, hogy a közoktatási intézmények ingyen használhassanak bizonyos számítógépes programokat.