Csökken az EP létszáma

(Brüsszel)
A jelenlegi 24 helyett 22 képviselőt küldhet Magyarország a 2009-es uniós választáson az Európai Parlamentbe (EP), ha a testület csütörtökön megszavazza, hogy az EP létszámát a jelenlegi 785-ről 750-re csökkentsék. A francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin által kidolgozott javaslatot az EP alkotmányügyi bizottsága már jóváhagyta a múlt héten, a végső szót azonban október 18–19-én a lisszaboni EU-csúcson mondják ki.
A székek újraelosztásának eredményeként egy ország legfeljebb 96 képviselői hellyel rendelkezhet. Ez az EU legnépesebb országára, Németországra vonatkozik, amely most három helyet veszít. A legfelső és a legalsó határ között a csökkenő arányosság elve szerint osztják el a helyeket a tagállamok népességszámának megfelelően. Franciaország, Nagy-Britannia, a négy hellyel erősödött Spanyolország és Lengyelország a nyertesek között van: ez utóbbi – amely így sem elégedett az elért képviselői számmal, és nem is biztos, hogy az eddigi megállapodásba belenyugszik – egy képviselői hellyel növelte uniós parlamenti befolyását. Ennek kapcsán Lech Kaczynski lengyel államfő tegnap úgy fogalmazott, 95 százalékos esélye van annak, hogy sikerrel ér véget a lisszaboni csúcs.
A szomszédos Ausztria két hellyel gyarapodott. Szlovénia egy helyet nyert, Szlovákia és Románia esetében a képviselői helyek száma nem változott. A jelenlegi EP-ciklus 2004-ben 732 képviselővel vette kezdetét: ezt a 2003-as csatlakozási szerződéssel szabták a 25 tagú unióra. A román és bolgár csatlakozással ideiglenesen 785-re bővült az intézmény, 35 főt Bukarest, 18 főt Szófia küldhetett. A csatlakozási szerződés rendelkezett arról is, hogy a 2009-es választások után már csak 736 képviselő foglalhatja el a székét. A reformszerződés azonban 750-re emeli ezt a számot. Severin szerint a parlamenti helyek számának csökkentése hozzájárul az EP hatékonyabb működéséhez. Hozzátette, a képviselői helyek elosztásakor az „igazságosságot és az egyenlőséget” tartották szem előtt.