Ki fizeti meg a rossz pécsi döntések árát?

Sorra dőlnek ki a csontvázak a pécsi városháza szekrényeiből. Az előző ciklusokban politikai erőfitogtatásból meghozott vagy éppen kampányfogásnak értékelhető határozatok árát hamarosan a pécsi lakosok fizethetik meg – a város a közelmúltban ilyen ügyek miatt csaknem másfél milliárd forintot bukott.

Pécs szocialista vezetésű önkormányzati ciklusainak egyik, a város gazdasági helyzetére nézve legsúlyosabbnak ítélhető döntése az volt, amely a diákok ingyenes utaztatását tette lehetővé a helyi járatú buszokon. A Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) a napokban vesztette el azt a pert, amelyet az APEH-hel szemben indított, miután a hatóság megállapította, hogy a cég 630 millió forint jogosulatlan árkiegészítést vett fel az államkasszából. A jogerős bírósági döntés szerint a PK Zrt.-nek csaknem 670 milliót kell befizetnie az APEH számlájára.
Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a súlyos költségvetési helyzetben lévő önkormányzat mint a PK Zrt. tulajdonosa hogyan tud helyt állni a közlekedési vállalat több száz milliós fizetési kötelezettségéért. Az ellenzék szerint az ügyben a vállalat jelenlegi vezérigazgatója, Kerényi János politikai felelőssége is felvethető, hiszen Kerényi – Toller László akkori MSZP-s polgármester mellett az alpolgármesteri tisztséget is ő töltötte be – hat éve igennel voksolt az ingyenes utaztatásról szóló önkormányzati indítványra.
Nagy Csaba fideszes képviselő szerint érthetetlen, hogy a szocialisták – Toller szóbeli kiegészítése nyomán – annak ellenére támogatták a korabeli előterjesztést, hogy a szakértők idejében jelezték: a későbbiekben ebből komoly jogi és pénzügyi problémák adódhatnak. Kerényi János csak annyit közölt, hogy amíg nem kapja kézhez a határozatot, nem nyilatkozik.
A városvezetés a bírósági határozattal szemben a Legfelsőbb Bírósághoz fordul jogorvoslatért. Tasnádi Péter polgármester szerint álságos az ellenzék viselkedése, hiszen a 2001-es szavazáson azért nem vettek részt, mert nem merték vállalni ellenvéleményüket.
Bár közel 670 millióról van szó, Pécs számára nem ez volt az egyetlen olyan „pofon”, amelyről az elmúlt hetekben derült ki, hogy az előző ciklusok politikája miatt kell azt a városnak elszenvednie. Az önkormányzat a közelmúltban volt kénytelen lemondani egy középiskolai tornacsarnok építésére már megítélt ötszázmilliós címzett támogatásról, a városvezetés ugyanis a pályázat benyújtásakor a beruházás olyan területet jelölt ki, amelyről később kiderült, hogy ott az eredetileg tervezetthez képest csak jóval drágábban lehetne a beruházást megkezdeni. A város ekkor halasztást kért, a támogatás felhasználásának az idejét is kitolták, ám mire sikerült új helyet találni, nemcsak a módosított határidőből csúsztak ki, de már Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter is visszavonta a támogatást.
Hogy a történet még kerekebb legyen, a múlt héten derült ki, hogy az előbbiek mellett a helyi futballstadion rekonstrukciójára ígért ötszázmilliótól is elesik Pécs. Az előzményekhez tartozik, hogy 2001-ben még a fideszes sportminisztériummal állapodtak meg a helyiek arról, hogy a város félmilliárdot kap a Verseny utcai stadion fejlesztésére. Toller László azonban később egy másik helyszínt, a PMFC csapatának újmecsekaljai pályáját jelölte meg a munkák elvégzésének helyszínéül – ahol ő volt akkoriban az egyesületi elnök –, azonban kiderült, hogy a finanszírozásra kijelölt Sportfólió Kht.-nak erre a célra egy fityingje sincs. Tóth Bertalan MSZP-s alpolgármester szerint a stadion felújítására, illetve az időközben „elúszott” tornacsarnok építésére az elbukott támogatásokon kívül további hétszázötvenmilliót kellett volna a városnak áldoznia, ennyi pénz pedig nem volt.
A jobboldal úgy látja, a két beruházás hasonlít egymásra: mindkét esetben nyertes pályázattal rendelkezett a város, viszont egyik alkalommal sem tudta vállalni a pályázatban foglaltak teljesítését. Csízi Péter fideszes képviselő szerint ráadásul mindez nem is volt ingyen, hiszen a tervekre közel ötvenmillió forintot fizettek ki.