Legalább hat zenekart érintenek a leépítések: a Magyar Rádió együtteseit, a MÁV- és a Telekom-szimfonikusokat, az Operaház zenekarát, valamint a szegedieket, ahol a színház együttesét és a városi szimfonikus zenekart már össze is vonták.
A probléma gyökere minden zenekarnál azonos: az állami támogatás radikális csökkentése, adott esetben teljes megvonása, s ezzel párhuzamosan a költségek növekedése lehetetlen helyzetbe hozza a fenntartókat. Így megalázó helyzetbe kerülnek a muzsikusok, akiknek egyre kevesebb pénzért kell egyre több munkát végezniük, és sosem tudhatják, melyik nap kerülnek az utcára. Márpedig zenésszé válni hivatás, életre szóló döntés. Aki nem próbálta, nem is tudhatja, mennyi áldozattal jár mind a gyermek, mind a szülő részéről, amíg valaki eljut oda, hogy egy-egy neves együttesnél jól szerepel a próbajátékon, és ezért aláírhatja a szerződést. Ezekre a gondokra szeretnék felhívni a társadalom figyelmét alulról jövő kezdeményezésükkel a veszélybe került zenekarok és énekkarok tagjai, akik a Szent István-bazilikában Kertesi Ingrid, Meláth Andrea, Mukk József és Sólyom-Nagy Sándor közreműködésével állnak a közönség elé november 8-án. Az egyesített zenekart Medveczky Ádám Liszt-díjas karmester dirigálja majd. Nem véletlenül esett rá a választás. Ő ugyanis annak idején a Telekom elődje, a Matáv-zenekar éléről éppen azért távozott, hogy ezzel is kifejezze, mennyire nem ért egyet muzsikusai elbocsátásával.
A koncerten szolidaritásból egy olyan énekkar tagjai is részt vesznek, amelyet nem érintenek a leépítések, egy felsőbb megegyezés értelmében azonban a nevüket nem adhatják az ügyhöz.
Major István, a MÁV-szimfonikusok csellószólam-vezetője akkor határozta el, hogy zenésztársait összefogva megszervezi a hangversenyt, amikor augusztus elején igazgatójuk, Lendvai György kiállt a zenekar elé, és bejelentette: a zenekar vezetésének egy hónap alatt ki kell dolgoznia egy hároméves leépítési tervet. Náluk azt a minimális létszámot, amivel egy szimfonikus zenekar még éppen működhet, 79 főben határozták meg, ami több mint tizenhat százalékos elbocsátást jelent. A Kóka János fővédnökségét is élvező MÁV-zenekar állami támogatása egyébként az évek során látványosan csökkent: amíg 2003-ban csaknem 180 millió forintot kaptak, addig az idén 36-ot.
A Magyar Rádió együttesei még ennél is rosszabb helyzetben vannak, egyre többen rebesgetik hogy a megszűnéshez vezető leépítések hátterében ingatlanspekuláció áll, vagyis az együttesek próbatermének és a márványteremnek is otthont adó palota értékesítése. Érdekes adalék, hogy a Fesztiválzenekar a Magyar Rádió Énekkarával közös Mahler-lemezéért a lemezszakma Oscarját, a Gramophone-díjat kapta, ezért Gyurcsány Ferenc és Hiller István táviratban gratulált Fischer Ivánnak, az énekkarnak azonban meg sem köszönték a részvételt. A Magyar Rádió Énekkara egyes tagjainak a felmondóleveleket a napokban küldik ki. A november 8-i koncert negyedik együttese is vergődik: a Magyar Telekom két év alatt 2008-ig majdnem felére akarja csökkenteni a zenekar fenntartási támogatását, ráadásul ők ebben az évben egy fillért sem kaptak.
A muzsikusok egyetértenek abban, hogy napjaink jellemző kultúrpolitikai tendenciája, a piacképességre való törekvés minőségromlást idéz elő a művészetben. A kulturális kormányzat azon törekvése pedig, amely mindössze két-három elitzenekarban gondolkozik, azt eredményezi majd, hogy széles rétegeket zárnak ki az élő koncertek lehetőségéből, mivel ezek előadásaira sokan nem tudják majd a drágább jegyeket megváltani. A bazilikában fellépő zenészek azt kérik a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségétől, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetétől, valamint minden zeneszerető embertől, hogy álljanak az ügy mögé, hallassák a hangjukat, és a megfelelő fórumokon képviseljék őket.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
