Történelmi megállapodás

Derűlátóan nyilatkoztak tegnap az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, miután péntek hajnalban jóváhagyták az EU megreformálását szolgáló, a korábban elutasított alkotmány helyébe lépő reformszerződést. Gyurcsány Ferenc – aki a lisszaboni csúcstalálkozón Robert Fico szlovák kormányfővel külön tárgyalást folytatott – kifejtette, az évek óta tartó vitában Budapest következetesen azonos elveket képviselt.

Munkatársainktól
2007. 10. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Európa vezetői történelmiként, a válsághelyzetből kivezetőként értékelték a tegnapi megállapodást. Mint mondták, a korábbi vitákban az unió kénytelen volt az intézményes változtatásokra, saját belső helyzetére koncentrálni, de most már nemzetközi szerepére, illetve a lakosság mindennapi ügyeinek segítésére összpontosíthat. Előzőleg a résztvevőknek sikerült rendezniük az utolsó nyitva maradt kérdéseket, köztük Lengyelország és Olaszország intézményes követeléseit. Az elfogadott kompromisszumok szerint Olaszország az eddig tervezettnél eggyel több, összesen 73 helyet kap az új szerkezetű Európai Parlamentben, cserébe megvonják az EP mindenkori elnökének szavazati jogát.
*
A legfőbb lengyel igényt azzal teljesítették, hogy megegyeztek: a szerződéshez csatolják azt a kitételt, amely lehetőséget ad a tagállamok kicsiny csoportjának egyes uniós döntések időleges elhalasztására.
Az új reformszerződés kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról szóló EU-charta elfogadását és alkalmazását. Megszünteti a féléves, soros elnökségek rendszerét, vagyis a jelenlegi rendszerrel ellentétben nem egy ország viseli majd az EU-elnöki posztot, hanem az Európai Tanács által két és fél évre megválasztott vezető politikus. A szerződés egyesíti az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját, s 2014-től a tagállamoknak mindössze kétharmada delegálhat biztosokat ötéves rotációs rendszerben. Miközben az Európai Parlament (EP) tagjainak száma 785-ről 750-re csökken, a megállapodás bővíti azokat a területeket, amelyeken az EP választott képviselőinek kell a tagállamokkal együtt jóváhagyniuk az EU új jogszabályait. A reformszerződés ráadásul most először beleszólást biztosít a nemzeti parlamenteknek az uniós jogszabályalkotásba. Megnő azon döntéshozatali területek száma is, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések. Bevezetik továbbá az új „kettős többség” szavazati rendszert, mely szerint a tagállamok minimum 55 százalékának a támogató szavazatára lesz szükség új EU-jogszabály elfogadásához. Ez az arány azonban csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az EU összlakosságának. A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz, köztük a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását. A reformszerződés egyben lehetőséget biztosít a tagállamoknak az EU-ból való kilépésre. Az új szerződést december 13-án írják alá Lisszabonban, ezt követően megkezdődhet a ratifikálási folyamat.
Noha a brit miniszterelnök elégedetten nyugtázta, hogy hazája érdekei nem sérültek, a brit média felfogása szerint Gordon Brown kapitulált Lisszabonban. A többségi vélemény szerint a kormány megszegte a választások előtti ígéretét, hogy népszavazás nélkül nem írja alá a franciák és a hollandok által elvetett EU-alkotmányt. Brown szerint a reformszerződés nem azonos a Giscard d’Estaing-féle alkotmánytervvel, tehát elég, ha a parlament ratifikálja azt.
A magyar miniszterelnök a tegnapi megállapodás után rámutatott, a reformszerződésről évek óta tartó vitában Budapest következetesen azonos elveket képviselt. Ennek jegyében igényelte az alapvető európai értékek megjelenítését, benne a kisebbségi és kisebbségvédelmi értékek megjelenítését, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak hangsúlyozását. Gyurcsány Ferenc szerint az Országgyűlés várhatóan még tavasszal megvitatja és jóváhagyja a dokumentumot.
A magyar–szlovák viszonyt érintve a kormányfő elmondta: csütörtök esti eszmecseréje Robert Ficóval diplomáciai szempontból „szokatlanul őszinte” volt. A diplomácia nyelvét kerülve beszéltek arról, melyek azok a lépések, amelyek rossz érzéseket szülnek Magyarországon nemcsak a politika és a hivatalos közélet világában, de a hétköznapi emberek életében is. További részletekkel Gyurcsány nem kívánt szolgálni – jelentette az MTI –, csupán annyit mondott: egyetértettek abban, hogy hivatalos kormányfői találkozóra van szükség. Robert Fico szerint a Gyurcsánnyal folytatott megbeszélése egy volt a sok informális találkozó közül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.