Illés Lajosról mindannyiunknak van valami emléke. Van, aki a fiatalságát látja benne, és rögtön valamelyik Illés-dalt dúdolja, van, aki második alkotói korszakára, hoszszabb lélegzetű, magyarságról, hitről tanúságot tevő műveire gondol. Ez utóbbiak a református egyház szempontjából sem mellékesek, hiszen ritka adomány, ha ilyen széles körben ismert művész komponálja a fiatalokat is megszólító kortárs egyházi zenét.
Hegedűs Lóránt egész alkotói pályáját méltatta, amikor úgy fogalmazott: Illés Lajos nem a szó embere volt, hanem a kimondhatatlan megszólaltatója, aki hangokkal próbálta kifejezni, ami kifejezhetetlen. – Kimondhatatlanságban, az apokaliptikus sötétben, az egyre bizonyosabb nemzethalálban az életet szólaltatta meg kiáltással, az életerő zengő hangján – mondta a nyugalmazott református püspök, aki megáldotta a művész hamvai fölé emelt emlékművet.
Illés Lajos síremlékének talapzata egy kőhalom, Tóth Dávid szobrászművész alkotása, amelyre azt az igét vésték: „…tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra.” A talapzatra Velekei József Lajos kétágú lángoszlopot formázó faszobra került fejfának.
A januárban, hatvanötödik évében elhunyt Illés Lajosra a síremlékavatáson művészbarátai, műveinek előadói is emlékeztek a Kossuth-díjas zeneszerző magyar költők hazafias verseire komponált Magyar énekének részleteivel. Tolcsvay Béla ebből az Ady alkonyát énekelte elszoruló hangon.
– Illés Lajos barátom jelentősége a makacsságában van; amit tőle megtanultam, hogy mindig ki kell tartani amellett, amit az ember elkezdett csinálni, akkor is, ha a körülmények nem éppen a legideálisabbak – fogalmazott lapunknak a zeneszerző-muzsikus. Tolcsvay Béla kiemelte: Illés Lajosnak tiszta volt a hite és a lelke, és ez tükröződik a muzsikájában. Az egykori zenésztárs személyes élményeiről is mesélt. – Jó pár esztendőt együtt muzsikáltunk, de ha bajban voltam, akkor is el tudtam hozzá menni, nála mindig tiszta tekintettel és őszinteséggel találkoztam. Nagyon hiányzik, nehéz is volt most énekelni, mert a két zenekarvezető, az Illés együttes és a Tolcsvay zenekar vezetője sokszor karöltve járt, s nem mindig a fényes úton – fogalmazott Tolcsvay Béla.
Szvorák Katalin szintén a Magyar ének egyik darabjával emlékezett, tőle a Küszöbén az estnek című dalt hallhattuk. – Én az emberi oldalát szeretném kiemelni: amilyen nagy volt tehetsége, olyan nagy volt a szerénysége is – vallotta Illés Lajosról a népdalénekes. – Mi emberi mivoltunkban találkoztunk. Ő nagyon szerette az én hangomat, én meg nagyon szerettem az ő zenéjét – mondta Szvorák Katalin, aki kiemelte: – Csodálatos, hogy Illés Lajos rengeteget merített a népzenéből. Ezért is lesz halhatatlan, hiszen a zenéje népdalszerűen él tovább – tette hozzá.
Varga Miklós Áprily Lajos Menedék című versét énekelte a Magyar énekből. Ő a könnyűzene felé fordulását is az Illés-daloknak tulajdonítja. Személyesen akkor ismerkedtek meg, amikor a Velünk az Isten című megzenésített református istentisztelet főszerepét énekelte, ekkortól szoros munkakapcsolatban és barátságban voltak, Varga Miklós több Illés-darabban is szerepelt. – Amit Illés Lajos adott a magyarságnak, nagyon jelentős. A művei nem könnyűzenei produkciók, hanem olyan alkotások, amelyek fontosak a magyarság számára, főleg ezekben az időkben, amikor a magyar nemzettudatot szándékosan próbálják az emberekből kiirtani. Lajos tudatosan küzdött ez ellen a műveivel. Boldog vagyok, hogy harcostársa lehettem ebben a küzdelemben – fogalmazott. Varga Miklós elmondta: – Illés Lajos olyan történelmi időszakban alkotott, amikor erre nagy szükség volt. Úgy gondolom, hogy ezekre a művekre a jövőben is szükség lesz – tette hozzá az énekes.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
