Magyarországnak szerencséje volt, hogy a Gyurcsány-csomag már működött, amikor az utóbbi hónapok nemzetközi likviditási válsága beütött – állapítja meg a Financial Times (FT) tegnap közölt elemzése hazánk költségvetési helyzetéről. Az üzleti napilap Magyarország-mellékletében megjelent cikk szerint a konszolidáció így is későn jött, hiszen 2003-ban a magyar gazdaság már megkapta a piacról az első riasztást, s a Magyar Nemzeti Banknak a befektetők megnyugtatására 12 százalékra kellett emelnie alapkamatát. A szigorító csomag nélkül Magyarország az idén újabb sokknak lehetett volna kitéve, tekintettel a magas költségvetési és folyómérleg-hiányokra – állapítja meg az újság, amely emlékeztet: a miniszterelnök az unió történetének egyik legkeményebb költségvetési kiigazító programját léptette életbe, csak az idén több mint három százalékponttal csökkentve az államháztartási hiányt.
A Financial Timesnak nyilatkozó Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza a konszolidációs intézkedéseket hatalmas költségvetési sokknak nevezte, arra hivatkozva, hogy Európában már egyszázalékos kiigazítást is nagymértékűnek értékelnek. A lap szerint a hazánk előtt álló feladatok közé tartozik az állam gazdasági szerepének csökkentése. Mint a cikk fogalmaz, Magyarország a többi közép-európai országnál gyorsabban privatizálta az állami vállalatokat, de a GDP-érték 48 százalékát elérő közkiadások aránya továbbra is „hatalmas”.
Idős űrhajósok: az asztronautikában nem csak a húszéveseké a világ
