Garantált az áramár növekedése

A lipcsei áramtőzsde átlagáránál magasabb, a regionális tarifáknál viszont alacsonyabb áron talált gazdára a Magyar Villamos Művek (MVM) kereskedőcége által tegnap árverésre bocsátott villamos energia.

Az MVM tájékoztatása szerint az eredetileg felkínált 800 megawattnyi árammennyiséget a nagy keresletet látva tizenöt százalékkal megemelték, s így összesen 920 megawattnyi zsinór-, vagyis a folyamatos és átlagos napi ellátáshoz szükséges áramot értékesítettek 65 eurós megawattóránkénti áron. Mivel a kikiáltási ár 56 euró volt – a lipcsei tőzsdén 61, a régióban 70 euró az ár –, ez önmagában 16 százalékos drágulást jelent. Azt azonban, hogy pontosan mekkora áremelkedés vár jövőre a piacon vásároló ipari és intézményi fogyasztókra, csupán akkor tudnánk kiszámolni, ha ismernénk a csúcsidőszaki, illetve a völgyidőszaki áram árát is, ezekről azonban nem kaptunk hivatalos tájékoztatást, csak értesülésekre támaszkodhatunk. Ezek szerint a csúcsidőszaki áram 100 euró fölé drágult, s ez számításaink szerint azt jelenti, hogy az ipari és az intézményi fogyasztók januárban körülbelül húszszázalékos áramdrágulásra számíthatnak, a védett kategóriába tartozó lakossági fogyasztók és a kisvállalkozások pedig körülbelül tízszázalékos áremeléssel szembesülnek majd.
*
Mint arról már többször is beszámoltunk, az MVM azért kényszerült árverésre bocsátani lekötött kapacitásait, mert hazánk az Európai Unió előírásainak megfelelően januárban teljesen kinyitja árampiacát. Ez elvileg azt jelenti, hogy teljesen megszűnik a jelenlegi közüzemi rendszer, s mindenki attól vesz majd áramot, akitől akar, olyan áron, amilyenben megállapodott választott kereskedőjével. A gyakorlatban azért ez nem működik majd ilyen vegytisztán, mert a lakosság és a háromszor huszonöt ampernél alacsonyabb erősségű áramot használó kisvállalkozások maradhatnak a jelenlegi szolgáltatójuknál. Ezt nevezik egyetemes szolgáltatásnak, amelynek lényege, hogy az állam itt megpróbálja lefékezni a piac hatásait azzal, hogy fenntartja magának a jogot az árak ellenőrzésére.
Az új villanytörvény nyári kihirdetésével párhuzamosan formálódó szabadpiaci szabályok ellen a nagyfogyasztók többször is felemelték a hangjukat. Attól féltek, hogy a Balkánon tapasztalható áramhiány miatt a hazai zsinórárak megawattóránként akár nyolcvan euróra is emelkedhetnek. Hogy ez mégsem így lett, az, túl persze azon, hogy az MVM végül több áramot dobott piacra a tervezettnél, jórészt annak köszönhető, hogy utolsóként a gazdasági és a pénzügyi tárca is belátta, milyen hatása lenne egy ilyen mértékű emelkedésnek, s az utolsó pillanatban húszeurós rendszerhasználati díjat vetett ki a Magyarországról külföldre vitt áramra. Az MVM tájékoztatása szerint a tegnap gazdára talált villamos energiát jellemzően hazai áramszolgáltatók kereskedelmi leányvállalatai, illetve nagyfogyasztók vásárolták meg, ebből következően az értékesített áram döntően magyarországi fogyasztókhoz kerül.
A villanypiaci nyitást a legroszszabbkor erőltették Magyarországra. Egy olyan időszakban vagyunk kénytelenek ugyanis versenyezni, amikor az egész régió áramhiánnyal küzd, s mindenki igyekszik minél jobban bezárni maga körül a határokat. A térségben Bulgária teljesen megtiltotta a bolgár áram exportját, s Szlovákia is megnehezítette azt. Ilyen körülmények között a kormányzat által sokat dicsért verseny semmit nem ér, s amíg a kereslet meg fogja haladni a kínálatot, esély sincs arra, hogy a gazdaságtalanul, drágán termelő erőművek kikerüljenek a rendszerből, átadva helyüket az olcsó, hatékony termelőknek.