Nem kis áldozatot követelt a közönségtől a zsidó–keresztény összefogásért rendezett koncert (a zsinagóga mágneskapus, lassan haladó beléptetőrendszere, a félórás-órás ázás az esőben), de hogy ennek ellenére jóformán telt ház volt, önmagáért beszél. A koncertet Sólyom László köztársasági elnök is megtisztelte a Mazsihisz és a magyar politikai élet több jeles képviselőjével együtt.
Az első rész egy meglepően színes és kuriózumnak számító kavalkáddal indult: a Magyar Virtuózok Kamarazenekar kíséretében Fekete László főkántor Vivaldit énekelt, ifjabb Sántha Ferenc pedig Vivaldi kettősversenyt hegedült. Szenthelyi Miklós, a koncert ötletgazdája és fő szólistája feleségével, Faludi Judittal közösen is muzsikált, az F-dúr hegedű-cselló kettős versenyt adták elő.
Paganinitől a 12 Caprices önmagában nem kis teljesítmény, különösen egy ilyen könnyűnek nehezen mondható első rész után. Annak idején Paganini maga mutatta be – ahogy a korabeli kritika nevezte – „boszorkányos” virtuozitást igénylő capriccióit, amelyekkel középszerű hegedűs hiába is próbálkozik. Egy-egy darabjának megtanulása is komoly kihívás, hiszen minden egyes másodpercben valami újabb nehézséget tartogat az előadó számára. A szólista egy egész zenekart képvisel, az előadás pedig nem egyszerűen súrolja a hangszer határait, de sokszor úgy tűnik, szinte meg is haladja. Ebből tizenkettőt pódiumra vinni olyan erőnlétet kíván, amely keveseknek van, a technikai tudásról nem is beszélve. Nagy bátorság volt Szenthelyi Miklóstól, hogy ezzel állt a közönség elé. A koncert összességében lenyűgöző produkció volt.
(A zsidó–keresztény összefogás koncertje. Dohány utcai zsinagóga, november 11., 19.30.)
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
