Kisajátíthatják a sírkőüzletet

A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. egyik cége annak ellenére kínálja sírköveit a Kozma utcai sírkerten belül, hogy a hatályos jogszabályok tiltják olyan üzleti tevékenység folytatását a temetőkben, amely nem a temetéshez szükséges kellékeket forgalmaz. Ezzel a cég jogosulatlan előnyt szerez a temetőn kívül kereskedő kőfaragókkal szemben.

Világosan kimondja a törvény, hogy köztemető területén (az egyházi sírkertekre ez nem vonatkozik) külön jogszabályban meghatározott telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet telephelyet létesíteni, és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket – a temetéshez szükséges kellékek kivételével – nem lehet forgalmazni. Az nyilvánvaló, hogy a sírkő nem temetési kellék, hanem emlékmű.
A Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Rt. mindezzel nem törődik. A sírkövek forgalmazásával az a BTI Nemeskő és Építőipari Kft. foglalkozik, amelynek egyik tulajdonosa a BTI Rt. is. Ennek vezérigazgatója Simóka Kálmánné, aki korábban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és több más cég egykori vezetőjeként vált ismertté. A rendszerváltozás óta az önkormányzatok feladata a temetők létrehozása és fenntartása, ám általános gyakorlattá vált, hogy a települések vállalkozásokra bízzák az üzemeltetést. Így fordulhatott elő, hogy informátorunk szerint Simókáné kijelentette: mivel a temetőt a BTI Rt. üzemelteti, azt csinálnak benne, amit akarnak. Mindez azonban a tisztességtelen verseny tilalmába ütközik. A törvény 21. paragrafusa kimondja: tilos a termelést, a forgalmazást a fogyasztók kárára korlátozni; a piacra lépést indokolatlanul akadályozni; a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni. Jelen helyzetben egyértelmű: a törvényesen, a temetőn kívül kereskedő kőfaragók hátrányt szenvednek a BTI Kft.-vel szemben. Somogyi Tibor, a BTI Rt. temetkezés koordinációs főosztályvezetője elmondta: nem forgalmazzák a sírköveket, azokat csak kiállították, mintegy „termékbemutató, reklám gyanánt”. Felvetésünkre, miszerint reklámozni sem szabad termékeket, azt mondta: nem temetői szolgáltatást reklámoznak, ugyanis csak azt tilos. A törvény úgy fogalmaz, hogy a sírkert területén tilos – az erre kijelölt hely kivételével – temetkezési szolgáltatásra utaló reklám kihelyezése.
Somogyi hozzátette: a sírkövesek a céget semmilyen formában nem keresték meg, a BTI Kft. viszont igen, ezért állíthatja ki kínálatát. Azt azonban a főosztályvezető is elismerte, hogy 51 százalékban a BTI Rt. tulajdonosa a kft.-nek. A Kőfaragók és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke, Dall’ Asta Arnold elmondta, attól félnek, hogy a budapesti példa ragadós lesz, és az önkormányzatok által helyzetbe hozott vállalkozások máshol is visszaélnek azzal, hogy ők üzemeltetik a sírkertet. Példaként említette Tatát és Oroszlányt, ahol a helyi fenntartók már „kész termékként” kínálják síremlékeiket, ráépítve az előre kiásott sírgödrökre. Aggodalmukat erősítheti, hogy a közelmúltban ötezer darab kínai sírkő érkezett az országba, amelyet a forgalmazó 50 év teljes körű garancia mellett töredék áron kínál. – Mindez oda fog vezetni, hogy a régi családi dinasztiák tönkremennek – vélekedik Mikes László, a Kőfaragó Mesterek Budapesti Ipartestületének elnöke.