Jórészt brüsszeli pénzből újul meg a százéves Zeneakadémia, a rekonstrukcióra szánt 12 milliárd forint kilencven százaléka támogatás, tíz százaléka önerő, ez utóbbit a magyar költségvetés biztosítja, a támogatás nyolcvanöt százaléka pedig európai uniós pályázati pénz. Ez az első hangzásra nagynak tűnő összeg szűk keretet szab a megvalósításnak: a Zeneakadémia műemlék, így a minden téren szükségessé vált felújítás során rengeteg kompromisszumot kell kötni. Az infrastruktúra fejlesztése csak eszköz, a hangsúly a Zeneakadémia átfogó fejlesztésén van: gépészeti, építészeti munkák mellett az intézmény művészeti programja is megújul.
A munkafázis három fontos részből áll, első körben egy új tanépület bővítését és felújítását végzik el, ez a Wesselényi utcában található, itt jelenleg a Modell Divatiskola működik, de 2008-ig a Zeneakadémia átveszi az épületet. Ide költözik majd számos részleg, többek között az adminisztráció, hogy a patinás épület valóban kizárólag a zenét szolgálhassa. Ez 2008 júniusától egy éven át tart majd, párhuzamosan a zeneművészeti egyetem gyakorlóiskolájának, a Bartók konzervatóriumnak gépészeti és villamossági felújításával. A Liszt Ferenc téri központi épület rekonstrukcióját 2009 szeptemberében kezdik majd, és nagy valószínűséggel 2011 őszére fejezik be. Itt is bővítenek, mintegy kétezer négyzetméter tetőtér-beépítéssel.
A felújítást a kormány kérésére nem külső cég bonyolítja, hanem az egyetembe integrált projektszervezet, amelynek vezetője Gábor József lett. A munkálatok kommunikációját és a lobbit két ismert építész, Rajk László és Művészetek Palotáját tervező Zoboki Gábor stratégiai tanácsadóként segíti. A nemzetközi kapcsolatok kiépítése és az üzleti szempontú fejlesztések terén két szakember munkálkodik majd: Furka Beáta, aki a Richter Gedeon gyógyszergyár nemzetközi hírűvé tételében dolgozott, valamint az angol Bill Rylance.
A művészeti program megújulásának a mottóját – „egy igazi hungaricum globalizációja” – Batta András fogalmazta meg, aki kiemelte: céljuk, hogy Budapest és ezen belül a Zeneakadémia az európai muzsika zarándokhelyévé váljon. Az intézmény rektora hangsúlyozta, hogy a fejlesztésektől a minőségi turizmus fellendülését és a kiemelkedő tehetségű külföldi diákok arányának növekedését várják. Lapunk kérdésére Batta András elmondta: a Zeneakadémia soha nem akart tömegintézmény lenni. Mint fogalmazott, sokáig szinte csak magyar hallgatók tanultak a patinás falak között, s bár még nem érzékelik olyan erőteljesen, a népességcsökkenés és a művészetoktatás elsorvasztása következtében szinte biztosan egyre kevesebb tehetséges magyar növendék jelentkezik majd, így az üresen maradó helyekre a magas tudás hírével idecsalogathatják a világ legjobbjait.
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le