Szakadár régiókat ismer el Moszkva?

Egy orosz illetékes szerdán figyelmeztetett: Moszkva független államként ismerheti el Abházia és Dél-Oszétia grúziai szakadár köztársaságokat, ha a nyugati hatalmak elismerik Koszovó Szerbiából való kiválását. A Koszovó-kérdés egyik legismertebb – norvég – szakértője szerint a tartomány jövőjéről szóló tárgyalásoknak nem lehet időhatárt szabni.

Moszkva – Szerbiához hasonlóan – ellenzi Koszovó függetlenné válását, és hónapok óta hangoztatja: ez precedenst teremtene, és máshol, így az egykori Szovjetunió területén is bátorítaná a szakadárokat. Korábban azonban soha nem fogalmazta meg kifejezetten azt, hogy Koszovó elismerésére Abházia és Dél-Oszétia elismerésével válaszolna. Arra a kérdésre, mi történik a két szakadár köztársaságban, ha Koszovót független államnak ismerik el, a nevének elhallgatását kérő illetékes közölte: „Az az érzésem, hogy precedensértékű döntésnek fogjuk ezt tekinteni.” Hozzátette: „Úgy vélem, a diplomáciai megfogalmazásomból le tudják vonni a következtetéseiket”. A koszovói nemzetközi összekötő csoport, amely az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország képviselőiből áll – az érintett felek, azaz az albánok és a szerbek bevonásával – december 10-ig igyekszik megoldást találni a jelenleg Szerbiához tartozó, ugyanakkor ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány státusának megoldására.
Koszovóról addig kell tárgyalni, amíg az érintettek minden lehetőséget át nem tekintenek, s a megbeszéléseknek nem lehet időhatárt szabni – jelentette ki tegnap Belgrádban a kérdés egyik legelismertebb szakértője. Kai Eide, a norvég külügyminisztérium politikai igazgatója, aki két éve az ENSZ-főtitkár koszovói jelentéstevője volt, egy NATO–szerb, közös szervezésű szemináriumon szólalt fel, s kiállt amellett, hogy a függetlenségre törekvő albán többségű szerbiai tartomány sorsáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntsön, mivel annak a határozatát senki sem kérdőjelezhetné meg. Minden más megoldás lehetőséget ad ellentétes értelmezésekre, tehát bizonytalan jogi alapot teremt – idézte az MTI Norvégia volt NATO-képviselőjét, akit Belgrádban azért is igen nagyra becsülnek, mert már 2005-ben igen kritikus véleményt mondott a helyi állapotokról.
Közben Szekeres Imre honvédelmi miniszter tegnap, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek hollandiai kötetlen találkozóján bejelentette: Magyarország jövőre várhatóan átveszi egy többnemzeti NATO-zászlóalj vezetését Koszovóban.

Javaslatok Moszkvának. Csekély haladás mutatkozott Oroszország és a NATO-tagállamok között a Közép-Európába telepítendő amerikai rakétaelhárító rakétarendszert övező nézeteltérés rendezésében a védelmi miniszterek hollandiai találkozóján. Robert Gates amerikai miniszter megismételte azt a javaslatot, hogy bár a rendszert telepítik, üzembe helyezését Washington hajlandó elhalasztani addig, amíg egy külső – iráni – rakétafenyegetés valóssá válik. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök kijelentette, orosz szakértők időnként ellenőrizhetnék az amerikai radarállomás építését, illetve működését Csehországban. (MTI)