Csajkovszkij-maratont rendeznek február 2-án a Művészetek Palotájában, a világ több országában egyre inkább divattá váló La Folle Journée (egy őrült nap) mintájára. Ezek a kezdeményezések egy-egy szerző életművét helyezik középpontba, amelyeket rövid idő alatt, folyamatosan kezdődő koncerteken mutatnak be. A budapesti Csajkovszkij-koncertek ötletét is innen vette a rendezvény művészeti vezetője, Fischer Iván.
Nálunk ugyan nem szólal meg Csajkovszkij összes műve, de azért így is jelentős válogatás részesei lehetünk. A 6. h-moll, a Patetikus szimfóniát a pécsi Pannon Filharmonikusok, az Olasz capricciót, a Rómeó és Júlia nyitányfantáziát a Magyar Telekom Szimfonikusok, a D-dúr hegedűversenyt és a Melankolikus szerenádot a MÁV Szimfonikusok, az 5. e-moll szimfóniát az Óbudai Danubia Zenekar, a 4. f-moll szimfóniát pedig a Budapesti Fesztiválzenekar adja elő; a kamaraművek között szerepelnek hegedű-zongora darabok, vonósnégyesek, zongoratriók olyan előadókkal, mint például a Bartók Vonósnégyes, Jandó Jenő zongoraművész vagy a Szenthelyi–Faludi művészpár.
A 11 órakor kezdődő mara-tonon minden koncert egész órakor kezdődik, és negyvenöt percig tart, hogy még egy kis szünetre is legyen idő. A zene mellett Csajkovszkij képekben is megjelenik, legalábbis ezen dolgozik a Művészetek Palotája, amely éppen erről tárgyal a moszkvai Glinka múzeummal.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
