Barroso európai bizottsági elnök külön nyilatkozatban adott hangot aggodalmának, amiért a Putyinnal szembeni ellenzéki tüntetéseket elnyomják. Az EU első embere azonban eddig még egyetlen nyilatkozatot sem adott ki azért, mert Magyarországon egyebek között békés járókelők, illetőleg tüntetők szemét lőtték ki.
Barroso emlékeztetett, a szabad gyülekezés joga alapvető emberi jog, és egy demokráciában minden polgárnak joga van véleménye békés kifejezésére a törvények tiszteletben tartása mellett. A 26-i elnöki elítélő nyilatkozat egyetlen szóval nem említi, hogy Oroszországban illegális tüntetések nyomán foganatosított intézkedésekről volt szó.
Az oroszországihoz hasonló, vagyis illegálisnak tekintett békés tüntetéseket és megmozdulásokat a magyar rendőrség rutinszerűen és brutálisan oszlatja fel. Honlapjuk pedig azt állítja, rá az Európai Emberi Jogi Bizottság határozatai nem vonatkoznak, amit lapunknak az Európa Tanács emberi jogi biztosának hivatala élesen cáfolt.
Lapunk azon kérdésére, hogy Barroso miért nem reagál hasonló módon az uniós tagállam Magyarországon történt ennél is súlyosabb jogsértésekre, az elnöki hivatal
hosszas késedelem után azt felelte, hogy „Magyarország az unió tagországa és az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme az unió lényeges értéke”. A válasz így folytatódik: „Bízunk abban, hogy a magyar intézmények hatáskörüknek megfelelően foglalkoznak ezzel a helyzettel”, és hogy az igazságszolgáltatás a biztonsági erők által „lehetségesen” bevetett túlzott erő alkalmazásával, illetőleg az ilyen jellegű panaszokkal „az ország törvényeinek és az európai normáknak megfelelően foglalkozik”.
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke ugyancsak élénken tiltakozott, amiért Garri Kaszparovot őrizetbe vette a rendőrség. Arra a kérdésünkre, hogy a frakcióvezető miért nem reagált hasonló élességgel, amikor a tiltakozása előtti héten a magyar rendőrség minden kímélet nélkül oszlatott fel magyar tüntetőket és lépett fel brutálisan újságírók ellen is, szóvivője emlékeztetett, az Európai Néppárt uniós parlamenti csoportja tavaly fellépett „a magyarországi erőszakos cselekmények ügyében”. Ekkor „sürgettük azon okok tisztázását, amelyek a magyar rendőrségnek Budapesten európai polgárok ellen mutatott erőszakos magatartásuk mögött húzódott”, és „annak a fontosságát is hangsúlyoztuk, hogy találják meg a felelősöket”. A frakció ezt követően közmeghallgatást rendezett, ahol az erőszak áldozatai tájékoztathatták a nyilvánosságot. Ezen kívül idén, az október 23-i erőszak évfordulóján Daul elnök nyilatkozatot adott ki, kiemelve: a vizsgálatok nem értek véget, lassan haladnak.
Daul válasza megemlíti, hogy az EP év elején Bécsben az alapvető jogokkal foglalkozó intézményt hozott létre. Az ezzel kapcsolatos jelentést Gál Kinga magyar néppárti képviselő készítette – írják.
Lapunk kíváncsi volt Szájer József, a magyar néppárti delegáció vezetőjének a véleményére is a fentiekkel kapcsolatban. A delegációvezető lakonikusan azt felelte, hogy mind Daul, mind pedig a szintén néppárti Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke „a magyarországi jogsértés idején több azt elítélő sajtónyilatkozatot adott ki”.
A rendőrség embertelen magatartásán felháborodó, nem magyar uniós tisztviselők arra a kérdésre, hogy a magyar rendőrség brutális akcióiról szeretnének-e látni kiállítást az EP-ben, egyöntetűen igennel feleltek, és kifejezték értetlenségüket, hogy ez eddig nem történt meg.
origo.hu
Demeter Szilárd: Tudomány, politika
